Dunai szigetek, mellékágak, Konzultáció, Klauzál Ház, 2026. november 4.
A szeptemberben elkezdett konzultációt folytattuk, elsősorban a Hárosi öböl és a Kis-Háros sziget menti folyóágak helyzetére utalva az elmúlt időszak igen alacsony vízállása kapcsán, különös tekintettel a Duna medermélyülésére, és a kapcsolódó feliszapolódásra az ágakban. Szeptemberben Baranya Sándor a BME Vízépítési tanszék vezetője, és Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítész volt vendégünk. Ez alkalommal pedig a WWF Magyarország szakértőit dr. Samu Andreát és dr. Ádám Szilviát fogadhattuk, és beszélgettünk velük a témáról.
A bevezetőben utaltunk, ill. képekkel mutattuk be a helyzetet a Háros és a Kis-Háros menti ágakban, feliszapolódás, több méteres szintkülönbség a Duna főmeder fenékszintjéhez képest, ami különösen az alacsony Duna-vízállás tartóssága okán is veszélyezteti az ágak fennmaradását, és végső soron a szigetek állapotának megőrzését is. Helyben gondolkodás indult el a Hárosi öböl hosszútávú fenntartásának megoldására, vízpótlás, kezelés, a jelen funkciók megőrzését célozva. Pályázat is kiírásra került egy vizsgálat, tanulmány készítésére a fenti célok elérésének megvalósíthatóságára.
A WWF-es hölgyek példaként a közeli érdi Beliczay-szigethez kapcsolódó vízmegtartási megoldásokat célzó projekt anyagát mutatták be, tekintve, hogy sok tekintetben hasonló ott a helyzet azzal, hogy ott a fő cél a sziget vízellátása, víz megtartása, ahol a mellékág csak egy elem. Egy Interreg, Restoriver projekt keretében folyik a vizsgálat és a tervezés, több térségi város részvételével, ahol Érd városa a magyar partner, a WWF és más magyar szakértők közreműködésével. A háttér az elmúlt évek szélsőséges időjárása, rendkívüli szárazsággal, alkalmanként árvizekkel és viharokkal. Idén pl. ebben a térségben június végéig 144 mm volt a csapadék mennyiség. A helyzet kezelésében fontos szerepe van a víz jelenlétének, megtartásának. A Beliczay-sziget esetében a probléma a tartós vízhiány, aminek következménye az élőhelyek változása, eltűnése. Vizsgálták a lehetőségeket, így a sziget mélyületeit, a mellékág szerepét, a megmaradt kubik gödröket, a Sulák patak kapcsolódó szakaszát, a sziget déli részén lévő öblözetet, és a sziget parti sávját. Lakossági konzultációkat tartottak, az érintettek bevonásával, amik nagyon hasznosak voltak, egyfajta közösségi ötletelés jelleggel. A fenti lehetőségekből négyet vizsgáltak érdemben, hidrológiai elemzésekkel párhuzamosan, A keresztmetszetek sok tekintetben hasonlóak a Háros-sziget és öböl helyzetéhez, a mellékág itt is 5-6 méterrel van magasabban, mint a Duna főmeder fenékszintje. Ennek kapcsán a mellékág megnyitása lehetőségét elvetették, hiszen egy 5-6 m-es mélységű csatornát kellett volna kikotorni, mint mellékágat. A szigeti vízmegtartást több elem segítheti, így a korábbi termálfürdő felől egykor létesült árok, a korábbi zsilipek, vagy a mély terület szélesítése. Vizsgálták a sziget felvízi csúcsának átalakítását, meder mélyítéssel, áramlási zónákkal. A negyedik irány pedig a főmederben történő szabályozások, vízszint emelés, visszatartás, chevron gátakkal, fenékbordákkal, felszín alatti hatásokkal a szigeti erdőkre. Ezekből a szigeti vízmegtartás volt támogatható, míg a szigetcsúcs átalakítása és a főmederbeli beavatkozások kérdésesek. Megnézték, hogy Bécs alatt kissé hasonló helyzetben hogyan folyik a vízpótlás, ill. további konzultációkat, webináriumokat, lakossági párbeszédeket folytattak. Rákászatot tartottak a helyi gimnáziummal, 24 órás Bioblitz, vadon leltár volt tavasszal számos szakértővel, civillel, összesen 461 faj azonosításával.
Úgy látjuk összegzésként, hogy a közös gondolkodást, a lehetséges megoldási változatok értékelését, a tervezést nekünk is folytatni kell, felkészülve egy tartós aszály helyzetre, ill. szélsőségekre.