Észrevételek, megjegyzések, javaslatok Budapest XXII. Kerület, Budafok -Tétény településterve III. Településfejlesztési terv, Véleményezési tervdokumentációjához – és az önkormányzati válaszok

A jövőképben ill. a településfejlesztési alapelvekben megfogalmazottakkal egyetértünk, hozzátéve azt, hogy mára az un. környezeti fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés meglehetősen elcsépelt, kiüresedett kifejezésekké váltak, majd mindenki azt tartja fenntarthatónak, amit ő képvisel, művel, gyakran egymástól meglehetősen távol álló gyakorlatokat is. Hasonló a helyzet a stratégiával, valóban fontos a népesség megtartása, a helyi gazdaság fejlesztése – milyen gazdaságé? Nem mellékesen mi a fejlődés? mi a vonzó településkép? Milyen gazdasági funkciójú területekről lehet szó? Példának megemlítve pár aktualitást, a közelmúltban Nagytétény és Érd határában felhúzott hatalmas logisztikai központ komplexum fejlődést jelent? Ennek árán egy jelentős Duna menti zöld területet felszámolva. Hasonló a helyzet a Campona mögött és a Növény utcai csomópontban felhúzott logisztikai létesítményekkel, ezek fejlődést jelentenek, jelentős zöldterületek kárára? A településképünk előre mozdult ezekkel? és sorolhatjuk, pl. a Móricz Zsigmond utca menti hatalmas rétet, vagy magát az Epreskertet Nagytétényben, ezek beépítése fejlődés lenne? Kinek érdeke ez? A tágabb közösségé aligha.

A fejlődés, a közérdek fogalmát újra kellene gondolni a klímaválság korszakában, a biodiverzitás gyors ütemű szegényedése, az aktív zöld területek fogyása, degradációja idején, amikor még mindig szinte csak zöldmezős fejlesztésekben tudunk gondolkodni. A csapadékvíz elvezetésről (?) és helyben tartásról meg csak közhelyek hangzanak el, íródnak le évtizedek óta, alig történt valami.

A beavatkozási területekhez:

Budafok, Városközpont. Csak vezérszavak vannak az anyagban, összességében megoldatlan a városközpont helyzete. Most elköltünk egy komoly összeget az Egészséges utcák projekt keretében, amivel a belváros igen keveset mozdul majd előre. Az alap probléma, a tranzit forgalom, a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia út terhelése marad, sőt növekedni fog, senki nem mer hozzányúlni a csillapításhoz, amire pedig készültek tervek a BKK-nál, bő 12 évvel ezelőtt, Kossuth L. utcai csillapítás, élhetővé tétel (majd mindenki tart tőle, felvetni sem szabad). A Mária T. utca és a vasút közötti terület helyzete sem megoldott, funkciók, közösségi tér, a mozit lebontottuk, helyrehozhatatlan kárt okozva ezzel, a helyén murva tenger, a piac előtt kőtenger, városi hősziget, a Posta előtti csobogó évtizede elzárva, nehogy valaki odamenjen. Emlékeztetünk a 2014-es közösségi tervezési projektre, amikor sokan együtt gondolkodtak a belvárosról   

Borhegy. A két kiemelkedő projekt a Borváros és a Haggenmacher udvar / ArtQuarter mindenfajta stratégiától függetlenül jött létre, és mindkettő példa értékű. Az anyagban említett kikötő a Tóth József utca magasságában szerepelt Békési úr terveiben, de egyedül nem tudja ezt végigvinni, miként a vasúti skanzent sem, ezek támogatására volna szükség. A borsétány, legalábbis a Hegyfok mentén már elépült. Ugyanakkor jelentős barnazónák vannak még itt, akár a Haggenmacherből, akár más korábbi felhagyott létesítményekből, amikkel foglalkozni kellene. Módszertanként ajánlatos Bartesch úr gazda ill. tulajdonosi szemléletét és kreativitását példának venni, ő nem milliárdos pályázati vagy más közpénzeket, hanem saját bevételeit forgatta apránként vissza. És kikötőnek ott van a Vasmacska, csak partnerség kellene ott is.

Hárosi öböl. Az anyag valójában nem a Hárosi öböllel – az is megérne egy gondolkodást – hanem a Háros-sziget északi részén volt Hunyadi laktanya és műszaki bázis területével foglalkozik. Ez már sokak fantáziáját megmozgatta, a kerületi kompetencia elsősorban az északi háromszög területre vonatkozik. Itt már a korábbi időkben volt panzió, egyetem, lakópark (!) terve, a legteljesebb titoktartás mellett, szerencsére nem lett belőlük semmi. A természetvédelem egyik fő szövetségese a befektetési jellegű pénzek hiánya. A belső területek a Háros-sziget irányában már nem kerületi kompetenciák, itt a műemlék jellegű hajógyári épület, esetleg a Duna parti raktár épület megmentése kellene, hogy cél legyen, különben innen lefelé, már Natura 2000-es erdők vannak, és semmilyen fejlesztés nem kívánatos. Az említett kerékpárút a terület peremén vezetne, de évek óta áll ezen a szakaszon is a gondolkodás. Ugyanakkor itt van egy jelentős részben barnazónás terület, a Gyármező, ami ugyancsak megérne egy gondolkodást, tovább maga a Hárosi-öböl és az ahhoz kapcsolódó ugyancsak jelentős területek, melyek ma zömmel ingatlanfejlesztők kezében vannak.

Egykori Furnér művek és környezete. Itt a korábbi Furnér művek a terület töredékét jelenti, azon belül is egy kis foltot Csőt falu templom romja, és a részben feltárt temetője és házai. Ugyanakkor itt a 6-os út mentén jelentős zöld területek vannak, túl az M0-áson is, a már fentebb említett Campona mögötti hatalmas zöld területtel, a Növény utca térségével. Itt jön fel ismét a kérdés, mi a hasznosítás? Mi a haszon? A befektetőknek, tulajdonosoknak leginkább a beépítés, a raktárak, logisztikai központok, erre tartunk itt is. Ugyanakkor tényleg el kellene közösen gondolkodnunk, ez a közösség érdeke is? Utalunk itt pl. két fővárosi példára, a Rákosrendező projekt során a tendenciák arrafelé tartanak, hogy nem a „mini-Dubai” az irgalmatlan iroda és lakó komplexum valósul meg, hanem a zöldterületek rehabilitációja, hiszen a terület az évtizedek alatt bezöldült, ami itt is bekövetkezett. És erre tartunk a Városligetben is, ahol a múzeumi negyed helyett, a lebontott épületek helyén park lesz (micsoda dolog, park a Városligetben…?) Szóval fel kellene itt is találni a zöldterületek megtartását, rehabilitációját, és nem a befektetők igényei kielégítését a homloktérben tartani.

Budatétény-alsó. Nem világos miért került be ide ez a zóna. Ez alapjában lakó övezet, intézményekkel. Itt jön fel eléggé markánsan a tervező, vagy a döntéshozók gondolkodásmódja, beépítetlen és alulhasznosított telektömbök, mi az alulhasznosítás? egy telek, egy területrész ott áll beépítetlenül? Micsoda dolog az? Miközben folyik a terület és a többi lakóövezet intenzív beépítése, a szóló családi házak lebontása, és helyükön 2-4-6 lakásos „lakóparkok” építése, akár több szintesen. Lásd Bíbic utca, Halk utca és térsége.

Budatétény felső. Itt jelenik meg, köszön vissza, az említett Móricz Zsigmond utcai térség, vagy a Szabadkai utca menti területek kérdése. Valóban közösségi cél, hogy ezek beépüljenek? Kertvárosiasan, netán lakóparkosan? vagy maradjanak nagy összefüggő zöld területek, az lenne az alulhasznosítás? Mindent be akarunk építeni? Ha nem védtük volna meg a fennsíkot, ott is lakóparkok lennének, nem is kérdés. A Balatoni úton innen is van ilyen nyomás, néha alig titkolt szándékok. Világos, hogy a lakásállomány elavult, ennek javítása, azonban nemcsak zöldmezős fejlesztésekkel, hanem a meglévő lakások műszaki állag javítása kellene, hogy legyen, energetikai, épületszerkezeti, stb.

Dunaspirit és a kapcsolódó M0 környéki területek. Itt átfedésben vagyunk a korábban már említett területekkel, a Falemez művek felől indulva, de sebaj. Itt jönnek fel talán legélesebben a kor változásai, vagy annak igényei. Valóban a több mint tíz éve elkészült Dunaspirit terveit valósítanánk meg ma is? Egy (nem is olyan) mini Lágymányosi öblöt? Lakóparkokkal, iroda komplexumokkal, és városközponttal? Tényleg ezt akarjuk? Szerencsére nincs és reméljük nem is lesz rá soha pénz. Amúgy is sokmilliárdos mínuszban a van a terület a lerakó rekultivációja nagyrészben meg nem valósultsága okán. Át kellene ezt (is) gondolni, zsákutcába kerülnénk, részben ott is vagyunk, ki kellene inkább törni. És még inkább ez a helyzet az M0 hídfő térségében, ahol hatalmas zöldterületek vannak, ezek is alulhasznosítottak? Ja igen, CBS Property és Storechem… Ismert az indián közmondás, ha kivágtál minden fát, megmérgeztél minden folyót és kifogtál minden halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető… Higgyék el ez nem demagógia, mert bizony ez folyik nagyban és kicsiben is.

Galga utcai lakópark. Itt már bő 15 éve létrejött egy példaszerűen borzalmas lakópark, egyfelől a szakhatóságok félre nézése folytán egy rekultiválatlan hulladék lerakóra épült, annak súlyos következményeivel, másfelől maga a lakópark építészetileg is a borzalmak példájává vált, utalva a korabeli tervtanácsi véleményekre – előbb utóbb minden és mindenki átjutott -. Itt is feljön a kérdés, minden zöldterületet be akarunk építeni? Itt az M0 mentén is? valóban a Galga és a Zala utca után is vannak jelentős beépítetlen területek, ezek is alulhasznosítottak?

Óhegy, átalakuló zártkertek. A nagytétényi Óhegy valóban egy klasszikus zártkerti övezet, kiskertekkel, nadrágszíj parcellákkal, fél-legális, vagy illegális lakóház beépítésekkel. Most az alsó zóna van a fókuszban. Ennek rendezése, kibogozása sem tűnik egyszerűnek, ugyanakkor ez a fejlesztési terület is eléri az M0-M6 csomópontot, a Párhuzamos utcai menti nagy zöldterületet, ami szintén „alulhasznosítottnak” tűnik.  A kialakult tulajdonviszonyok, a girbe gurba, és keskeny dűlő utak rendezése nem tűnik egyhamar megoldhatónak.

Epres kert – alközpont.  Itt is választ kapunk arra a kérdésre, hogy a tervezők és a kerület döntéshozói mindent be szeretnének építeni, amit csak lehet. Az Epreskert egy nagy összefüggő zöldterület az Angeli út, Honvéd utca, Szentháromság utca között, + a vasút. Lakásépítés, tercier szektor, jól hangzik, de itt? Miért nem barnazónáinkat célozzuk meg utóbbival, vagy akár előbbivel? A minap végeztünk egy bio-blitz-et (közösségi érték felmérés) a Szabó Ervin könyvtárral együttműködve, az Epreskertre nem kaptunk engedélyt, nehogy találjunk valami értéket… Ellenben a Harangozó utca mentén, az egykori Metallochemia felső területén, az M6 kanyarjában lévő területen 107 növény és 86 állatfajt, abból 10 védett, azonosítottunk, egy 18 éve viszonylag bolygatatlan területen. Képzeljük el, mit találnánk az Epreskertben, és miket pusztítunk majd el ott?

Ipartelep, barnamezős rehabilitáció, Nagytétény. A Bányalég utca térsége, számos alulhasznált (itt valóban indokolt a kifejezés) telephelyet jelent, de ez a kerület számos részén megvan, nyilván a tulajdonviszonyok bonyolultak, de ezek kezelése fontos feladat lenne, hogy a fent említett funkciókkal hasznosíthassuk e területeket. Itt sem állja meg a tervező, hogy egy kapcsolódó zöldterületet be ne integráljon ide.

Összefoglalólag, egyre feszegetőbb a gondolkodás váltás igénye, nemcsak a napjainkban is zajló klíma katasztrófa, hanem a biodiverzitás gyorsuló szűkülése, aktív zöldterületeink, természetközeli területeink fogyása, és maga a víz válság okán is. Tarthatatlan az a gondolkodás, amit jelen anyag is képvisel, böngésszük a térképet, mint egy befektető, ingatlan spekuláns, és ha valahol egy nagy összefüggő zöldterületet látunk, rábökünk, no itt egy alulhasznosított terület, fejlesszük… – a Duna-part Érd határában, az M0 hídfő környéke, Epreskert, Móricz Zsigmond utca és a többi kisebb nagyobb zöld folt. A fenntarthatóság mellett vagy azon belül egy fontos másik környezeti alapelv képviselete is fontos, a meglévő rendszerek fenntartása, javítása, infrastruktúra, épület állomány, zöldterületek, közterületek, netán felszíni vizek, ha még vannak. A cél elsődlegesen egy helyi közösség képviselete esetén nem a profit, főleg mások profitja, hanem a közjó épülése kellene legyen, ami nem térkövezést, logisztikai központokat, lakóparkokat, a megmaradt természetközeli területek felszámolását jelenti, hanem az élhetőség kiterjesztését, és hogy a „zöld kerület” ne csak szlogen legyen.

Budafok, 2026. 06. 29.

Önkormányzati válaszok

 

Ssz.	Észrevételek
Mészáros Péter, 2026. június 29. A vélemény terjedelme miatt az alábbiakban csak a választ igénylő érdemi észrevételeket tartalmazó szövegrészeket idézzük.
18.1.	A jövőképben ill. a településfejlesztési alapelvekben megfogalmazottakkal egyetértünk, hozzátéve azt, hogy mára az un. környezeti fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés meglehetősen elcsépelt, kiüresedett kifejezésekké váltak, majd mindenki azt tartja fenntarthatónak, amit ő képvisel, művel, gyakran egymástól meglehetősen távol álló gyakorlatokat is. Hasonló a helyzet a stratégiával, valóban fontos a népesség megtartása, a helyi gazdaság fejlesztése – milyen gazdaságé? Nem mellékesen mi a fejlődés? mi a vonzó településkép? Milyen gazdasági funkciójú területekről lehet szó? Példának megemlítve pár aktualitást, a közelmúltban Nagytétény és Érd határában felhúzott hatalmas logisztikai központ komplexum fejlődést jelent? Ennek árán egy jelentős Duna menti zöld területet felszámolva. Hasonló a helyzet a Campona mögött és a Növény utcai csomópontban felhúzott logisztikai létesítményekkel, ezek fejlődést jelentenek, jelentős zöldterületek kárára? A településképünk előre mozdult ezekkel? és sorolhatjuk, pl. a Móricz Zsigmond utca menti hatalmas rétet, vagy magát az Epreskertet Nagytétényben, ezek beépítése fejlődés lenne? Kinek érdeke ez? A tágabb közösségé aligha.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   Az új településterv programját alapvetően meghatározta a Főváros fejlesztési és rendezési szabályzata, a kerület déli határában épült logisztikai bázis értelmében pedig a kormány kiemelő határozata. A fejlesztési terv programja e döntésekhez képest nem módosította a fejlesztés lehetőségét azokon a területeken – Móricz Zsigmond utca melletti terület, Epres-kert, ahol a hatályos tervek fejlesztés lehetőséget és építési jogot keletkeztettek -, megtartotta.
18.2.	A fejlődés, a közérdek fogalmát újra kellene gondolni a klímaválság korszakában, a biodiverzitás gyors ütemű szegényedése, az aktív zöld területek fogyása, degradációja idején, amikor még mindig szinte csak zöldmezős fejlesztésekben tudunk gondolkodni. A csapadékvíz elvezetésről (?) és helyben tartásról meg csak közhelyek hangzanak el, íródnak le évtizedek óta, alig történt valami.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   Az új településterv tartalmaz zöldmezős fejlesztéseket, ugyanakkor ennek területaránya elenyésző a már beépített területekhez képest. A beépített területek minőségi fejlesztése, zöldfelületének növelése, illetve megtartása, a csapadékvizek helyben kezelése a szabályozási terv előírásainak része, melyek a hatályos tervhez képest ki lettek bővítve. A kerület beépítésre szánt területének túlnyomó része kertvárosias lakóterület, ahol a jelenlegi hatályos és a tervezett szabályozásban is az elvárt minimális zöldfelület aránya jelentősen meghaladja a kormányrendeletben meghatározott minimális értéket, valamint a zöldfelület kialakítására szigorú szabályokat alkalmaz. A rendelet jogszabály, mely kötelező mindenki számára. A szabályozás a zöldfelületek minőségi kialakítására szigorú követelményeket határoz meg. E követelmények okán a terv környezeti szempontokból megfelelő, ugyanakkor fontos, hogy a benne megfogalmazott célok megvalósuljanak a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, valamint az önkormányzat részvételével.
A beavatkozási területekhez:
18.3.	Budafok, Városközpont. Csak vezérszavak vannak az anyagban, összességében megoldatlan a városközpont helyzete. Most elköltünk egy komoly összeget az Egészséges utcák projekt keretében, amivel a belváros igen keveset mozdul majd előre. Az alap probléma, a tranzit forgalom, a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia út terhelése marad, sőt növekedni fog, senki nem mer hozzányúlni a csillapításhoz, amire pedig készültek tervek a BKK-nál, bő 12 évvel ezelőtt, Kossuth L. utcai csillapítás, élhetővé tétel (majd mindenki tart tőle, felvetni sem szabad). A Mária T. utca és a vasút közötti terület helyzete sem megoldott, funkciók, közösségi tér, a mozit lebontottuk, helyrehozhatatlan kárt okozva ezzel, a helyén murva tenger, a piac előtt kőtenger, városi hősziget, a Posta előtti csobogó évtizede elzárva, nehogy valaki odamenjen. Emlékeztetünk a 2014-es közösségi tervezési projektre, amikor sokan együtt gondolkodtak a belvárosról.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A terv a Budafok Városközpont területét fejlesztési területként jelöli ki annak érdekében, hogy a véleményben is jelzett változtatások megvalósuljanak, az alulhasznált, vagy beépítetlen területek rendeltetése megváltozzon és a központ piac építésével megkezdett fejlesztése tovább léphessen. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy pályázati lehetőségek esetén a fejlesztési területen további konkrét célok megvalósulhassanak. Ilyen például a megvalósítás alatt álló Egészséges utcák projekt. Az akcióterületeken a fejlesztések pontosíthatók, konkrét fejlesztések esetén – amennyiben azok pályáztatásra kerülnek – az akcióterületi lehatárolás előnyt jelenthet ezen projektek számára. A Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia út forgalomcsillapítása fővárosi fejlesztési projekt, melynek tervei elkészültek, azonban a kivitelezést a Főváros csak kis részben (Tóth József utcai körforgalom, részleges buszsáv) végezte el.
18.4.	Borhegy. A két kiemelkedő projekt a Borváros és a Haggenmacher udvar / ArtQuarter mindenfajta stratégiától függetlenül jött létre, és mindkettő példa értékű. Az anyagban említett kikötő a Tóth József utca magasságában szerepelt Békési úr terveiben, de egyedül nem tudja ezt végigvinni, miként a vasúti skanzent sem, ezek támogatására volna szükség. A borsétány, legalábbis a Hegyfok mentén már elépült. Ugyanakkor jelentő􀀰 barnazónák vannak még itt, akár a Haggenmacherből, akár más korábbi felhagyott létesítményekből, amikkel foglalkozni kellene. Módszertanként ajánlatos Bartesch úr gazda ill. tulajdonosi szemléletét és kreativitását, példának venni, ő nem milliárdos pályázati vagy más közpénzeket, hanem saját bevételeit forgatta apránként vissza. És kikötőnek ott van a Vasmacska, csak partnerség kellene ott is.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A Borhegy területe a jelenlegivel azonosan az új településtervben is fejlesztési területként kijelölt, stratégiai fontosságú területe a kerületnek. A megvalósult példák igazolják e terület jövőbeni lehetőségeit, melyhez a fejlesztési terület kijelölése pályázatok esetén előnyt jelent. A fejlesztési terv és a stratégia leírása nem akadálya annak, hogy a helyi vállalkozók és a fejlesztők partnerségben az Önkormányzattal fejlesszék a területet. A szabályozás e területen nagy mértékben megengedő annak érdekében, hogy tág teret nyisson a revitalizációra.
18.5.	Hárosi öböl. Az anyag valójában nem a Hárosi öböllel – az is megérne egy gondolkodást – hanem a Háros-sziget északi részén volt Hunyadi laktanya és műszaki bázis területével foglalkozik. Ez már sokak fantáziáját megmozgatta, a kerületi kompetencia elsősorban az északi háromszög területre vonatkozik. Itt már a korábbi időkben volt panzió, egyetem, lakópark(!) terve, a legteljesebb titoktartás mellett, szerencsére nem lett belőlük semmi’. A természetvédelem egyik fő szövetségese a befektetési jellegű pénzek hiánya. A belső területek a, Hárosi-sziget irányában már nem kerületi kompetenciák, itt a műemlék jellegű hajógyári épület, esetleg a Duna parti raktár épület megmentése kellene, hogy cél legyen, különben innen lefelé, már Natura 2000-es erdők vannak, és semmilyen fejlesztés nem kívánatos. Az említett kerékpárút a terület peremén vezetne, de évek óta áll ezen a szakaszon is a gondolkodás. Ugyanakkor itt van egy jelentős részben barnazónás terület, a Gyármező, ami ugyancsak megérne egy gondolkodást, tovább maga a Hárosi-öböl és az ahhoz kapcsolódó ugyancsak jelentős területek, melyek ma zömmel ingatlanfejlesztők kezében vannak.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A Hárosi-öböl mentén az egykori Hunyadi laktanya és a hajógyár területén a kerület nem tud fejlesztési célokat meghatározni, miután azokat a Fővárosi Önkormányzat fővárosi fejlesztési akcióterületként jelölte ki. Ezeken a területeken a fejlesztési célokat, céladatokat, cselekvési programot és monitoring rendszert a Főváros határozta meg.
18.6.	Egykori Furnér művek és környezete. Itt a korábbi Furnér művek a terület töredékét jelenti, azon belül is egy kis foltot Csőt falu templom romja, és a részben feltárt temetője és házai. Ugyanakkor itt a 6-os út mentén jelentős zöld területek vannak, túl az MO-áson is, a már fentebb említett Campona mögötti hatalmas zöld területtel, a Növény utca térségével. Itt jön fel ismét a kérdés, mi a hasznosítás? Mi a haszon? A befektetőknek, tulajdonosoknak leginkább a beépítés, a raktárak, logisztikai központok, erre tartunk itt is. Ugyanakkor tényleg el kellene közösen gondolkodnunk, ez a közösség érdeke is? Utalunk itt pl. két fővárosi példára, a Rákosrendező projekt során a tendenciák arrafelé tartanak, hogy nem a „mini-Dubai” az irgalmatlan iroda és lakó komplexum valósul meg, hanem a zöldterületek rehabilitációja, hiszen a terület az évtizedek alatt bezöldült, ami itt is bekövetkezett. És erre tartunk a Városligetben is, ahol a múzeumi negyed helyett, a lebontott épületek helyén park lesz (micsoda dolog, park a Városligetben … ?) Szóval fel kellene itt is találni a zöldterületek megtartását, rehabilitációját, és nem a befektetők igényei kielégítését a homloktérben tartani.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A véleményben elhangzott példákkal ellenében az egykori Furnér művek jelentős, a gazdasági övezetbe sorolt része magántulajdonban lévő működő gazdasági terület. Közterületi zöldterületi funkció csak a területek köztulajdonba vételének árán valósítható meg. A fővárosi terv lehetővé teszi e területek rekreációs övezetbe sorolását, ugyanakkor annak megfelelő szabályozás bevezetése jelentős korlátozást jelent és kártérítési igényt von maga után a magántulajdonban lévő működő gazdaságok felé az önkormányzati költségvetés terhére. Az említett konfliktus mellett lényeges szempont a terület rendeltetésével kapcsolatos döntésben, hogy a funkcióváltás csak jelentős mértékű környezeti rehabilitációs költséggel valósítható meg.
18.7.	Budatétény-alsó. Nem világos miért került be ide ez a zóna. Ez alapjában lakó övezet, intézményekkel. Itt jön fel eléggé markánsan a tervező, vagy a döntéshozók gondolkodásmódja, beépítetlen és alulhasznosított telektömbök, mi az alulhasznosítás? egy telek, egy területrész ott áll beépítetlenül? Micsoda dolog az? Miközben folyik a terület és a többi lakóövezet intenzív beépítése, a szóló családi házak lebontása, és helyükön 2-4-6 lakásos „lakóparkok” építése, akár több szintesen. Lásd Bíbic utca, Halk utca és térsége.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   Az új településterv szabályozását meghatározó, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) Korm. rendelet jelentős változása, hogy a kertvárosias lakóterületeken – mely a kerület lakóterületének nagy részét képezi és annak helyét a fővárosi terv határozza meg – lakóparkok nem épülhetnek, egy telken kettőnél több lakás nem helyezhető el. Ez a szabályozás a kertvárosban lényeges változást jelent. Alulhasznosított területeknek azokat a területeket tekinti a fejlesztési terv, melyek építési övezetbe sorolt, építési jogosultsággal rendelkező, de jelenleg beépítetlen ingatlanok. Ezek a területek alkalmasak arra, hogy a kertvárosból kizárt nagyobb léptékű (többlakásos) lakásépítési fejlesztések és szolgáltatások a kerületben megvalósulhassanak.
18.8.	Budatétény felső. Itt jelenik meg, köszön vissza, az említett Móricz Zsigmond utcai térség, vagy a Szabadkai utca menti területek kérdése. Valóban közösségi cél, hogy ezek beépüljenek? Kertvárosiasan, netán lakóparkosan? vagy maradjanak nagy összefüggő zöld területek, az lenne az alulhasznosítás? Mindent be akarunk építeni? Ha nem védtük volna meg a fennsíkot, ott is lakóparkok lennének, nem is kérdés. A Balatoni úton innen is van ilyen nyomás, néha alig titkolt szándékok. Világos, hogy a lakásállomány elavult, ennek javítása, azonban nemcsak zöldmezős fejlesztésekkel, hanem a meglévő lakások műszaki állag javítása kellene, hogy legyen, energetikai, épületszerkezeti, stb.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A vélemény helyesen állapítja meg annak lehetőségét, hogy a lakásállomány fejlesztése nem csak új és zöldmezős fejlesztésekkel, hanem a meglévő épületállomány fejlesztésével is megvalósítható. A Szabadkai utca melletti beépítetlen területek magántulajdonban lévő telkek, melyek közcélú hasznosítása csak jelentős önkormányzati erőforrással valósíthatók meg. A Szabadka utca keleti oldala jelenleg is kertvárosias szabályozással rendelkezik, ugyanakkor fejlesztése majd csak településrendezési szerződés szerinti feltételekkel történhet, mely szerződésben az Önkormányzat meghatározhatja az út- és közműinfrastruktúra mellett a zöldterületek kiépítését és akár egyéb közcélú követelményeket. A Szabadka utca nyugati oldala jelenleg kiskertes mezőgazdasági övezetbe sorolt terület. A fővárosi fejlesztési terv szerint infrastruktúra fejlesztést követően sorolható építési övezetbe. Az átsoroláshoz szabályozási terv módosítása szükséges, melynek feltétele településrendezési szerződés megkötése lesz a kerületi önkormányzattal. Abban az előzőekben meghatározott közcélok megvalósulása a befektető számára kötelezővé tehető. Mindkét terület esetében lényeges változás a szabályozásban, hogy lakóparkok, több lakásos épületek nem építhetők, a területek csak családiházas beépítéssel fejleszthetők.
18.9.	Dunaspirit és a kapcsolódó M0 környéki területek. Itt átfedésben vagyunk a korábban már említett területekkel, a Falemez művek felől indulva, de sebaj. Itt jönnek fel talán legélesebben a kor változásai, vagy annak igényei. Valóban a több mint tíz éve elkészült Dunaspirit terveit valósítanánk meg ma is? Egy (nem is olyan) mini Lágymányosi öblöt? Lakóparkokkal, iroda komplexumokkal, és városközponttal? Tényleg ezt akarjuk? Szerencsére nincs és reméljük nem is lesz rá soha pénz. Amúgy is sokmilliárdos mínuszban a van a terület a lerakó rekultivációja nagyrészben meg nem valósultsága okán. Át kellene ezt (is) gondolni, zsákutcába kerülnénk, részben ott is vagyunk, ki kellene inkább törni. És még inkább ez a helyzet az MO hídfő térségében, ahol hatalmas zöldterületek vannak, ezek is alul hasznosítottak? Ja igen, CBS Property és Storechem … Ismert az indián közmondás, ha kivágtál minden fát, megmérgeztél minden folyót és kifogtál minden halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető … Higgyék el ez nem demagógia, mert bizony ez folyik nagyban és kicsiben is.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A Duna-Spirit fővárosi fejlesztési terület, így a kerületi önkormányzat nem rendelkezhet a fejlesztési célok meghatározásában. A korábbi beépítési terv szerinti szabályozást a terv nem tartalmazza, a fejlesztést megelőzően a terület szabályozásának részleteit ki kell dolgozni, melyre az önkormányzatnak ráhatása van. Az M0 hídfő környezetében a fővárosi tervintézményi övezetként lehetőséget ad a terület fejlesztésére. A területek magántulajdonban vannak, így a fejlesztés lehetősége nem vonható meg a kártalanítási kötelezettség miatt.
18.10.	Galga utcai lakópark. Itt már bő 15 éve létrejött egy példaszerűen borzalmas lakópark, egyfelől a szakhatóságok félre nézése folytán egy rekultiválatlan hulladék lerakóra épült, annak súlyos következményeivel, másfelől maga a lakópark építészetileg is a borzalmak példájává vált, utalva a korabeli tervtanácsi véleményekre – előbb utóbb minden és mindenki átjutott -. Itt is feljön a kérdés, minden zöldterületet be akarunk építeni?’ Itt az M0 mentén is? valóban a Galga és a Zala utca után is vannak jelentős beépítetlen területek, ezek is alulhasznosítottak?
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A fővárosi terv beépítésre szánt kisvárosias lakóterületként szabályozza, magántulajdonban lévő terület, mely jelenleg is építési joggal rendelkezik. A tervezett szabályozás építés feltételeként szabja a terület kármentesítését. A Galga utcai lakóterület még nem beépített legnagyobb telkén a kötelező zöldfelület egy részét összefüggő parkosított területként kell kialakítani. Ezért a szabályozás az alábbiak szerint módosul: „40.§ (8) Az Lk-2/2 kisvárosias lakóterület övezetében a 230850/6 hrsz. -ú területen a telek területének 20% -ában közforgalom számára megnyitott összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.”
18.11.	Óhegy, átalakuló zártkertek. A nagytétényi Óhegy valóban egy klasszikus zártkerti övezet, kiskertekkel, nadrágszíj parcellákkal, fél-legális, vagy, illegális lakóház beépítésekkel. Most az alsó zóna van a fókuszban. Ennek rendezése, kibogozása sem tűnik egyszerűnek, ugyanakkor ez a fejlesztési terület is eléri az MO-M6 csomópontot, a Párhuzamos utcai menti nagy zöldterületet, ami szintén „alulhasznosítottnak” tűnik. A kialakult tulajdonviszonyok, a girbe gurba, és keskeny dűlő utak rendezése nem tűnik egyhamar megoldhatónak.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A fővárosi terv lehetőséget ad hosszú távon infrastruktúra fejlesztés megvalósítást követően a terület átsorolására. A kerület ezzel a fejlesztési lehetőséggel jelenleg nem él, hosszú távon számol ennek lehetőségével, ezért a szabályozásban korlátozott beépíthetőséggel kertes mezőgazdasági területként rendelkezik.
18.12.	Epres kert – alközpont. Itt is választ kapunk arra a kérdésre, hogy a tervezők és a kerület döntéshozói mindent be szeretnének építeni, amit csak lehet. Az Epreskert egy nagy összefüggő zöldterület az Angeli út, Honvéd utca, Szentháromság utca között, + a vasút. Lakásépítés, tercier szektor, jól hangzik, de itt? Miért nem barnazónáinkat célozzuk meg utóbbival, vagy akár előbbivel? A minap végeztünk egy bio­blitz-et (közösségi érték felmérés) a Szabó Ervin könyvtárral együttműködve, az Epreskertre nem kaptunk engedélyt, nehogy találjunk valami értéket… Ellenben a Harangozó utca mentén, az egykori Metallochemia felső területén, az MG kanyarjában lévő területen 107 növény és 86 állatfajt, abból 10 védett, azonosítottunk, egy 18 éve viszonylag bolygatatlan területen. Képzeljük el, mit találnánk az Epreskertben, és miket pusztítunk majd el ott?
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A fővárosi terv lehetőséget ad a terület beépítésére. A vasút melletti sávban lakóépület nem építhető. A fővárosi szabályozásban meghatározott minimum 5% -os zöldterület kialakításának kötelezettségét a szabályozás tartalmazza.
18.13.	Ipartelep, barnamezős rehabilitáció, Nagytétény. A Bányalég utca térsége, számos alulhasznált (itt valóban indokolt a kifejezés) telephelyet jelent, de ez a kerület számos részén megvan, nyilván a tulajdonviszonyok bonyolultak, de ezek kezelése fontos feladat lenne, hogy a fent említett funkciókkal hasznosíthassuk e területeket. Itt sem állja meg a tervező, hogy egy kapcsolódó zöldterületet be ne integráljon ide.
	Képviselő-testületi döntést nem igényel.   A fővárosi terv lehetőséget adott e területek fejlesztésére, mely területek magántulajdonban vannak, azok a hatályos tervben is beépítésre szánt gazdasági területként kerültek szabályozásra. A hatályos fejlesztési lehetőségek fenntartása indokolt.