Észrevételek, megjegyzések, javaslatok Budapest XXII. Kerület, Budafok -Tétény településterve III. Településfejlesztési terv, Véleményezési tervdokumentációjához

A jövőképben ill. a településfejlesztési alapelvekben megfogalmazottakkal egyetértünk, hozzátéve azt, hogy mára az un. környezeti fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés meglehetősen elcsépelt, kiüresedett kifejezésekké váltak, majd mindenki azt tartja fenntarthatónak, amit ő képvisel, művel, gyakran egymástól meglehetősen távol álló gyakorlatokat is. Hasonló a helyzet a stratégiával, valóban fontos a népesség megtartása, a helyi gazdaság fejlesztése – milyen gazdaságé? Nem mellékesen mi a fejlődés? mi a vonzó településkép? Milyen gazdasági funkciójú területekről lehet szó? Példának megemlítve pár aktualitást, a közelmúltban Nagytétény és Érd határában felhúzott hatalmas logisztikai központ komplexum fejlődést jelent? Ennek árán egy jelentős Duna menti zöld területet felszámolva. Hasonló a helyzet a Campona mögött és a Növény utcai csomópontban felhúzott logisztikai létesítményekkel, ezek fejlődést jelentenek, jelentős zöldterületek kárára? A településképünk előre mozdult ezekkel? és sorolhatjuk, pl. a Móricz Zsigmond utca menti hatalmas rétet, vagy magát az Epreskertet Nagytétényben, ezek beépítése fejlődés lenne? Kinek érdeke ez? A tágabb közösségé aligha.

A fejlődés, a közérdek fogalmát újra kellene gondolni a klímaválság korszakában, a biodiverzitás gyors ütemű szegényedése, az aktív zöld területek fogyása, degradációja idején, amikor még mindig szinte csak zöldmezős fejlesztésekben tudunk gondolkodni. A csapadékvíz elvezetésről (?) és helyben tartásról meg csak közhelyek hangzanak el, íródnak le évtizedek óta, alig történt valami.

A beavatkozási területekhez:

Budafok, Városközpont. Csak vezérszavak vannak az anyagban, összességében megoldatlan a városközpont helyzete. Most elköltünk egy komoly összeget az Egészséges utcák projekt keretében, amivel a belváros igen keveset mozdul majd előre. Az alap probléma, a tranzit forgalom, a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia út terhelése marad, sőt növekedni fog, senki nem mer hozzányúlni a csillapításhoz, amire pedig készültek tervek a BKK-nál, bő 12 évvel ezelőtt, Kossuth L. utcai csillapítás, élhetővé tétel (majd mindenki tart tőle, felvetni sem szabad). A Mária T. utca és a vasút közötti terület helyzete sem megoldott, funkciók, közösségi tér, a mozit lebontottuk, helyrehozhatatlan kárt okozva ezzel, a helyén murva tenger, a piac előtt kőtenger, városi hősziget, a Posta előtti csobogó évtizede elzárva, nehogy valaki odamenjen. Emlékeztetünk a 2014-es közösségi tervezési projektre, amikor sokan együtt gondolkodtak a belvárosról   

Borhegy. A két kiemelkedő projekt a Borváros és a Haggenmacher udvar / ArtQuarter mindenfajta stratégiától függetlenül jött létre, és mindkettő példa értékű. Az anyagban említett kikötő a Tóth József utca magasságában szerepelt Békési úr terveiben, de egyedül nem tudja ezt végigvinni, miként a vasúti skanzent sem, ezek támogatására volna szükség. A borsétány, legalábbis a Hegyfok mentén már elépült. Ugyanakkor jelentős barnazónák vannak még itt, akár a Haggenmacherből, akár más korábbi felhagyott létesítményekből, amikkel foglalkozni kellene. Módszertanként ajánlatos Bartesch úr gazda ill. tulajdonosi szemléletét és kreativitását példának venni, ő nem milliárdos pályázati vagy más közpénzeket, hanem saját bevételeit forgatta apránként vissza. És kikötőnek ott van a Vasmacska, csak partnerség kellene ott is.

Hárosi öböl. Az anyag valójában nem a Hárosi öböllel – az is megérne egy gondolkodást – hanem a Háros-sziget északi részén volt Hunyadi laktanya és műszaki bázis területével foglalkozik. Ez már sokak fantáziáját megmozgatta, a kerületi kompetencia elsősorban az északi háromszög területre vonatkozik. Itt már a korábbi időkben volt panzió, egyetem, lakópark (!) terve, a legteljesebb titoktartás mellett, szerencsére nem lett belőlük semmi. A természetvédelem egyik fő szövetségese a befektetési jellegű pénzek hiánya. A belső területek a Háros-sziget irányában már nem kerületi kompetenciák, itt a műemlék jellegű hajógyári épület, esetleg a Duna parti raktár épület megmentése kellene, hogy cél legyen, különben innen lefelé, már Natura 2000-es erdők vannak, és semmilyen fejlesztés nem kívánatos. Az említett kerékpárút a terület peremén vezetne, de évek óta áll ezen a szakaszon is a gondolkodás. Ugyanakkor itt van egy jelentős részben barnazónás terület, a Gyármező, ami ugyancsak megérne egy gondolkodást, tovább maga a Hárosi-öböl és az ahhoz kapcsolódó ugyancsak jelentős területek, melyek ma zömmel ingatlanfejlesztők kezében vannak.

Egykori Furnér művek és környezete. Itt a korábbi Furnér művek a terület töredékét jelenti, azon belül is egy kis foltot Csőt falu templom romja, és a részben feltárt temetője és házai. Ugyanakkor itt a 6-os út mentén jelentős zöld területek vannak, túl az M0-áson is, a már fentebb említett Campona mögötti hatalmas zöld területtel, a Növény utca térségével. Itt jön fel ismét a kérdés, mi a hasznosítás? Mi a haszon? A befektetőknek, tulajdonosoknak leginkább a beépítés, a raktárak, logisztikai központok, erre tartunk itt is. Ugyanakkor tényleg el kellene közösen gondolkodnunk, ez a közösség érdeke is? Utalunk itt pl. két fővárosi példára, a Rákosrendező projekt során a tendenciák arrafelé tartanak, hogy nem a „mini-Dubai” az irgalmatlan iroda és lakó komplexum valósul meg, hanem a zöldterületek rehabilitációja, hiszen a terület az évtizedek alatt bezöldült, ami itt is bekövetkezett. És erre tartunk a Városligetben is, ahol a múzeumi negyed helyett, a lebontott épületek helyén park lesz (micsoda dolog, park a Városligetben…?) Szóval fel kellene itt is találni a zöldterületek megtartását, rehabilitációját, és nem a befektetők igényei kielégítését a homloktérben tartani.

Budatétény-alsó. Nem világos miért került be ide ez a zóna. Ez alapjában lakó övezet, intézményekkel. Itt jön fel eléggé markánsan a tervező, vagy a döntéshozók gondolkodásmódja, beépítetlen és alulhasznosított telektömbök, mi az alulhasznosítás? egy telek, egy területrész ott áll beépítetlenül? Micsoda dolog az? Miközben folyik a terület és a többi lakóövezet intenzív beépítése, a szóló családi házak lebontása, és helyükön 2-4-6 lakásos „lakóparkok” építése, akár több szintesen. Lásd Bíbic utca, Halk utca és térsége.

Budatétény felső. Itt jelenik meg, köszön vissza, az említett Móricz Zsigmond utcai térség, vagy a Szabadkai utca menti területek kérdése. Valóban közösségi cél, hogy ezek beépüljenek? Kertvárosiasan, netán lakóparkosan? vagy maradjanak nagy összefüggő zöld területek, az lenne az alulhasznosítás? Mindent be akarunk építeni? Ha nem védtük volna meg a fennsíkot, ott is lakóparkok lennének, nem is kérdés. A Balatoni úton innen is van ilyen nyomás, néha alig titkolt szándékok. Világos, hogy a lakásállomány elavult, ennek javítása, azonban nemcsak zöldmezős fejlesztésekkel, hanem a meglévő lakások műszaki állag javítása kellene, hogy legyen, energetikai, épületszerkezeti, stb.

Dunaspirit és a kapcsolódó M0 környéki területek. Itt átfedésben vagyunk a korábban már említett területekkel, a Falemez művek felől indulva, de sebaj. Itt jönnek fel talán legélesebben a kor változásai, vagy annak igényei. Valóban a több mint tíz éve elkészült Dunaspirit terveit valósítanánk meg ma is? Egy (nem is olyan) mini Lágymányosi öblöt? Lakóparkokkal, iroda komplexumokkal, és városközponttal? Tényleg ezt akarjuk? Szerencsére nincs és reméljük nem is lesz rá soha pénz. Amúgy is sokmilliárdos mínuszban a van a terület a lerakó rekultivációja nagyrészben meg nem valósultsága okán. Át kellene ezt (is) gondolni, zsákutcába kerülnénk, részben ott is vagyunk, ki kellene inkább törni. És még inkább ez a helyzet az M0 hídfő térségében, ahol hatalmas zöldterületek vannak, ezek is alulhasznosítottak? Ja igen, CBS Property és Storechem… Ismert az indián közmondás, ha kivágtál minden fát, megmérgeztél minden folyót és kifogtál minden halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető… Higgyék el ez nem demagógia, mert bizony ez folyik nagyban és kicsiben is.

Galga utcai lakópark. Itt már bő 15 éve létrejött egy példaszerűen borzalmas lakópark, egyfelől a szakhatóságok félre nézése folytán egy rekultiválatlan hulladék lerakóra épült, annak súlyos következményeivel, másfelől maga a lakópark építészetileg is a borzalmak példájává vált, utalva a korabeli tervtanácsi véleményekre – előbb utóbb minden és mindenki átjutott -. Itt is feljön a kérdés, minden zöldterületet be akarunk építeni? Itt az M0 mentén is? valóban a Galga és a Zala utca után is vannak jelentős beépítetlen területek, ezek is alulhasznosítottak?

Óhegy, átalakuló zártkertek. A nagytétényi Óhegy valóban egy klasszikus zártkerti övezet, kiskertekkel, nadrágszíj parcellákkal, fél-legális, vagy illegális lakóház beépítésekkel. Most az alsó zóna van a fókuszban. Ennek rendezése, kibogozása sem tűnik egyszerűnek, ugyanakkor ez a fejlesztési terület is eléri az M0-M6 csomópontot, a Párhuzamos utcai menti nagy zöldterületet, ami szintén „alulhasznosítottnak” tűnik.  A kialakult tulajdonviszonyok, a girbe gurba, és keskeny dűlő utak rendezése nem tűnik egyhamar megoldhatónak.

Epres kert – alközpont.  Itt is választ kapunk arra a kérdésre, hogy a tervezők és a kerület döntéshozói mindent be szeretnének építeni, amit csak lehet. Az Epreskert egy nagy összefüggő zöldterület az Angeli út, Honvéd utca, Szentháromság utca között, + a vasút. Lakásépítés, tercier szektor, jól hangzik, de itt? Miért nem barnazónáinkat célozzuk meg utóbbival, vagy akár előbbivel? A minap végeztünk egy bio-blitz-et (közösségi érték felmérés) a Szabó Ervin könyvtárral együttműködve, az Epreskertre nem kaptunk engedélyt, nehogy találjunk valami értéket… Ellenben a Harangozó utca mentén, az egykori Metallochemia felső területén, az M6 kanyarjában lévő területen 107 növény és 86 állatfajt, abból 10 védett, azonosítottunk, egy 18 éve viszonylag bolygatatlan területen. Képzeljük el, mit találnánk az Epreskertben, és miket pusztítunk majd el ott?

Ipartelep, barnamezős rehabilitáció, Nagytétény. A Bányalég utca térsége, számos alulhasznált (itt valóban indokolt a kifejezés) telephelyet jelent, de ez a kerület számos részén megvan, nyilván a tulajdonviszonyok bonyolultak, de ezek kezelése fontos feladat lenne, hogy a fent említett funkciókkal hasznosíthassuk e területeket. Itt sem állja meg a tervező, hogy egy kapcsolódó zöldterületet be ne integráljon ide.

Összefoglalólag, egyre feszegetőbb a gondolkodás váltás igénye, nemcsak a napjainkban is zajló klíma katasztrófa, hanem a biodiverzitás gyorsuló szűkülése, aktív zöldterületeink, természetközeli területeink fogyása, és maga a víz válság okán is. Tarthatatlan az a gondolkodás, amit jelen anyag is képvisel, böngésszük a térképet, mint egy befektető, ingatlan spekuláns, és ha valahol egy nagy összefüggő zöldterületet látunk, rábökünk, no itt egy alulhasznosított terület, fejlesszük… – a Duna-part Érd határában, az M0 hídfő környéke, Epreskert, Móricz Zsigmond utca és a többi kisebb nagyobb zöld folt. A fenntarthatóság mellett vagy azon belül egy fontos másik környezeti alapelv képviselete is fontos, a meglévő rendszerek fenntartása, javítása, infrastruktúra, épület állomány, zöldterületek, közterületek, netán felszíni vizek, ha még vannak. A cél elsődlegesen egy helyi közösség képviselete esetén nem a profit, főleg mások profitja, hanem a közjó épülése kellene legyen, ami nem térkövezést, logisztikai központokat, lakóparkokat, a megmaradt természetközeli területek felszámolását jelenti, hanem az élhetőség kiterjesztését, és hogy a „zöld kerület” ne csak szlogen legyen.

Budafok, 2026. 06. 29.