Zöld Jövő 2025 – összefoglaló
Jó hírrel indult az év, ismét nyertünk a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alap pályázatán, ahol az elmúlt időszakban folyó természetvédelmi értékvizsgálat anyagának kiadására kértünk támogatást. Ennek keretében a nem védett, természetközeli területeink állapotát, értékeit mértük fel botanikai, állattani, rovartani és geológiai, tájtörténeti szempontokból, elsősorban Budafok-Tétényben, de némileg kitekintve Újbudára is. Itt a szerkesztési, tördelési, majd a nyomdai munkákra kaptunk 1.350 ezer Ft-ot, amihez még 25% önrészt is hozzájárul.
A Tétényi fennsíkon az élőhely kezelési projekt keretében február 15-én megtartottuk hagyományos akciónapunkat, immár a tizenötödik alkalommal. A nap folyamán mintegy 60-an voltak jelen, dolgoztak, részt vettek, csatlakoztak a déli madárgyűrűzés alkalmával. A terveinknek megfelelően a korábbi években kezelt területek karbantartó kaszálását végezte el a Főkert gárdája a korábbi napokban a Kamaraerdő út mentén, a tanösvény itteni ága két oldalán.
Február 19-én a nagytétényi légszennyezés mérés e szezonbeli második fordulójaként végeztünk az esti órákban méréseket a Levegő Munkacsoport munkatársával, Szegő Judittal. Most is a cm3-re eső finom szemcse számot és a m3-re eső szemcse tömeget mértük kis okos eszközökkel. A 2018-as és a tavaly novemberi mérések kilenc helyszíne volt most is, lakóterületek, különböző közlekedési érintettséggel. Az időszak ezúttal már esti volt, a 6-8 óra közötti sávban, ami az eredményeken is érződött.
Márciusi összejövetelünk alkalmával ismét velünk volt Záray Gyula egyetemi tanár, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai kutatócsoport tudományos tanácsadója. Ezúttal a Mikró műanyagok a környezetben címmel tartott igen érdekes, egyben sokkoló előadást.
A LIFE projekt ügyében egyesületünket is komoly kihívás érte, mivel a projekt gazda Főváros a Zöld Jövőt kérte fel az idei monitoring, alap-állapot felvétel lebonyolítására, benne a másik két területtel, a Mocsárossal és Kőérberek-Őrmezővel. Ez a tizenkilenc indikátor faj, valamint a jellegzetes élőhely típusok állapot vizsgálatát jelenti a tavasztól ősz végéig terjedő vegetációs időszakban.
A SOTE Zöld egyetem programjában vettünk részt két előadással, a kerületi rehabilitációkról angolul, a természetvédelmi projektjeinkről magyarul, majd a Tomori Főiskola szenior akadémiáján szerepeltünk a természeti értékeinkkel, programjainkkal.
A téma iránti érdeklődést jelzi, hogy a Nagytétényi könyvtár citizen science ill. bio-blitz sorozatához adtunk javaslatokat olyan területekkel, melyek nem védettek, és alkalmasak a laikus közönség által, adott időben, adott fajok, élőhelyek tekintetében teendő észlelések adatai begyűjtésére, elemzésére.
A vegetációs időszak beindultával megtartottuk első sétánkat a Tétényi-fennsíkon Gergely Attila botanikussal. Nagy volt az érdeklődés, itt voltak a Kossuth iskolások tanárokkal, szülőkkel, a Tomori szenior akadémia több hallgatója, és számos más érdeklődő. A tanösvényen mentünk a kamaraerdei ág felé. Később megnéztük a korábbi évek kezelési helyszíneit, a cserje ritkítások eredményeit.
Az idei Henye Boroszlán díjat, mint rendesen a Föld napján adtuk át, a vele járó bronz emlékplakettel és oklevéllel Gergely Attila botanikusnak, több évtizedes munkássága elismeréseként a kerületi természetvédelem és a környezeti nevelés tudatformálás területén. Mivel ez a tizenegyedik alkalom volt, elköszöntünk a Pató Róza szobrászművész készítette emlékplakettől, és az új sorozat első elemét Kaintz Regina ötvösművész készítette új formátumú, valóban kézbe való bronz plakettet adtuk át Attilának.
Megtartottuk a hagyományos élőhely kezelési napot, amikor a volt hizlaldánál lévő lósóskát kaszáltuk. Annyiban javult a terület állapota, hogy majd egy óra alatt végeztünk. Az őshonos gyepek lassan visszaveszik a területet.
Sikeresen lezajlott az idei iskolai felsőtagozatos környezeti verseny a Tétényi-fennsíkon. Hat iskola tíz csapata vett részt, örömünkre visszatért a Hugonnay és a Herman Ottó iskola. A fennsík víztorony feletti részét járták be a csapatok a Kamaraerdő felé vezető ösvényig, és öt állomáson kaptak feladatlapokkal kérdéseket. A célban a Fitolandban ellátmány és ajándékok várták őket.
A környezeti nevelési témához kapcsolódik, hogy májusban a kerületi bölcsődei központ meghívására a Hárosi öbölben, a horgásztanya előtti fövenyen töltött el másfél órát a Duna Ipoly Nemzeti Park Dunavirág vízibusza, ami valójában egy mozgó bemutató hely, kisbusz, Sevcsik András környezeti nevelővel. A kerületi bölcsődékből volt itt számos gyerek, szülő és nevelő, és a vízi élővilágból kaptak bemutatót, lárvák, ászkák, rákok, maga a Dunavirág, és szó esett az emlősökről, hód, vidra, mosómedve, is.
A nyár folyamán elkészült új könyvünk, a Gyíkok és Kosborok – a Tétényi-fennsík védelemre érdemes területei -, melyet a nyomda 780 pl-ban le is szállított. A könyv korábbi vizsgálataink, és kutatási jelentésünk alapján készült, és tíz területre vonatkozóan tartalmaz adatokat, elemzéseket, képeket, a fennsík tágabb körzetében, a Donát hegyig, a Kereszt hegyig és a Kánai tóig eljutva. A könyv bemutatóját augusztus 27-én tartottuk a Haggenmacher udvarban, nagy érdeklődés mellett. Velünk voltak a szerzők, a kutatók, kis prezentációk keretében beszéltünk a vizsgálatok eredményeiről, a védelmi, területhasználati javaslatokról az érintett területeken. Ugyanekkor bemutattuk az érték térképet, mely a kerület és a kapcsolódó agglomerációs és újbudai térségek természeti és tájtörténeti értékeit foglaljuk össze.
Szeptemberi összejövetelünkön egy madártani, madárvédelmi alkalmat tartottunk, Madarak a városban – Hogyan segíthetjük a megtelepedésüket? – címmel Farkas Attilával az MME aktivistájával, aki egyébként a BME Vegyészmérnöki kar kutatója.
Szeptember elején sétát tartottunk az új Duna-parti tanösvényen, ami a védett területet, – Nagytétényi Duna-part – mutatja be az M0 hídtól az érdi határig. Bajor Zoltán a Főkert ill. az MME munkatársa volt a kalauzunk. Ezúttal a Kastélypark alatti Duna rétig jutottunk el, a következő alkalommal folytatjuk dél felé, az érdi határig.
Partnerek vagyunk a helyi önkormányzat által kezdeményezett Szúnyog LIFE projektben, – Integrált, közösségi és technológiai megoldások a fenntartható szúnyoggyérítésért Budafok-Tétényben -. Itt a Kertbarát körrel egyetemben a leendő lakossági programokat szervezzük, lakossági mentoráció, érzékenyítés, térképezés, bejárások, fórumok, a hangsúly tehát a megelőzésen lesz. A projekt javaslat benyújtásra került.
A fennsík felső területein októberben volt egy önkéntes nap, amikor a Főkert irányításával cserjét és invazív fajokat vágtak, és hordtak össze jelentős mennyiségben. Ezek a munkák a téli, kora tavaszi időben folytatódnak, ill. ha sor kerül a nagy cserjevágó beszerzésére, akkor elindul a nagygépes munka is.
Közreműködésünkkel ismét megrendezte a Kerületi Bölcsődei Központ a gyalogló napot. Ezúttal a Nagytétényi Duna-part egy szakaszát jártuk végig, a Kastélyparktól a Lovasklubig. A szombati munkanapnak is köszönhetően nagy volt a részvétel, több mint százan voltunk, bölcsisek, gondozók, szülők. A végén bölcsis akadálypálya, elemózsia és a lovak bemutatása volt a programban a Lovasklubban.
Októberben volt a Városháza parkban az eredményhirdetés a fővárosi közösségi költségvetésre beadott projekt javaslatok ügyében. Mi is bekerültünk a Nagytétényi Duna-part természetvédelmi terület élőhelykezelésével, az un. helyi kisprojektek kategóriájában a megvalósítandók közé. Ez itt 10 milliós nagyságrendben a három éve védetté vált területen az élőhely kezelés elkezdését jelenti, tájidegen, özön fajok eltávolítása, hulladék mentesítés, ami a vízszint ingadozás miatt folyamatosan szükséges, és őshonos fajok telepítése lesz majd a programban.
Ismét volt Zöld Munkacsoport a Fővárosnál. Főbb témák: Egészséges utcák Tudásközpont bemutatása. Itt Budafok belvárosa is érdekelt. Ezügyben volt egy konzultáció a budafoki városházán, ahol bemutatták az aktuális terv koncepciót, a Városház tér és a Káldor Adolf utca közötti terület, elsősorban a Játék utca térsége csillapítására, zöldítésére. Ehhez ismét részletes észrevételeket, javaslatokat tettünk. Várhatóan lesz majd a témában helyi társadalmi konzultáció.
Egy lakossági fórum is volt a Klauzálházban a LIFE Tétényi-fennsík témakörében a fővárosi illetékesek részvételével. Itt a hétéves tervet tekintettük át az elérendő célokat, biológiai sokféleség, őshonos fajok, a legeltetés helyre állítása. A fő konfliktus a kutya sétáltatás kezelése az egyik fő kihívás.
Zajlanak egyéb programjaink is, így novemberben a Campona Játszóházban tartottunk a nagycsoportosoknak természetvédelmi foglalkozásokat, helyi értékek, érdekességek, kirándulási lehetőségek mottóval, szinte az összes kerületi nagycsoportos óvodással találkozva.
Egy generációval feljebb a Kossuth iskola hulladékos téma hetére is kaptunk meghívást. Ott az alsósoknak tartottunk kis interaktív hulladékos órákat, végig haladva a természettől, a konyhán át a kerti, a csomagolási hulladékokig, a lomokig, a sitt-ig és a veszélyes hulladékokig, kiemelve a megoldási, megelőzési lehetőségeket. A gyerekek pedig hozzászóltak, válaszoltak, és beszámoltak, otthon miket csinálnak a hulladékkal.
A Fővárosi biodiverzitási LIFE projekt ügyében lezárult az alap állapot felvétel, a monitoring, a három érintett területen, így a Tétényi-fennsíkon is. Tizenhat szakértő, biológus, botanikus, természetvédelmi és kertészmérnök dolgozott a vizsgálatokon. Esetünkben a fennsíkon hat indikátor növényfaj, három rovar a vizsgálat tárgya, továbbá hét élőhely típus, amiben leginkább a helyi, Zöld Jövős szakértők működnek közre.