Tanösvény a Duna-parton, 2025. szeptember 5.

Az immáron három éve fővárosi védettségű Nagytétényi Duna-parton tettünk sétát Bajor Zoltánnal, aki a Magyar Madártani Egyesület színeiben a nemrégen létesült tanösvény gazdája, egyben a Főkert Természetvédelmi kezelő csoportjában is érdekelt a fővárosi védett területek kezelésében. A Növény utcai Csutak büfétől jártuk be a területet, nem a teljeset, mert ahhoz Érdig el kellett volna jutni, azt majd legközelebb. Velünk voltak a nagytétényi idősek klubja tagjai, egy helyi nordic walkig csoport néhány tagja, további civil érdeklődők, zöld jövősök, és önkormányzati képviselők.

Végigmentünk a Hárosi öböl mentén, ennek belső részén van az un. Hárosi erdő, Natura 2000-es terület, nagyjából a volt Falemez művek magasságában. Érintettük az egykori Hárosi Yacht klub területét, amit visszavett a természet, a sok méteres feltöltés sajnos maradt. Erre utalt Bajor Zoli is, a Duna mentén máig jellemző meder beszorításra, beépítésre, feltöltésre, amire a folyó meder mélyüléssel válaszol. A vízügy és az erdőgazdaságok is most kezdenek felhagyni a hullámtéri erdők vágásával, amivel a víz visszatartást és a hordalék lerakást is segítik. A most is alacsony vízállásban jól láthatóak voltak a Hárosi öböl bejáratánál lévő homokpadok, részben az ottani fenék küszöb és a híd építésekor történt meder és partvonal átalakítások nyomai. Természetvédelmi szempontból ez egy jó helyzet, utalt Bajor Zoli, de az öböl kotrása elkerülhetetlen, említette Kazinczy Krisztina önkormányzati képviselő, a kotrás tervezését az önkormányzat elvégzi. A kivitelezés sokszáz milliós tétel lesz.

A védett terület határa már itt az öböl elejénél van, majd a híd után a Kis-Háros szigettel szemben van az első tábla, a terület általános értékeiről. Az alacsony vízállásnak köszönhetően egészen lent az ártér alsó résén haladtunk a Duna telep alatt, majd a Kis-Háros déli végénél értük el a második táblát, ami a növényvilággal foglalkozik. Itt megemlítettük a helyi ősfákat, a legnagyobb budapesti fa is itt van az alsó nagytétényi szakaszon, de szó volt az invazív fajokról, a hibridizálásról. A harmadik tábla az ártéri erdőben, a terület állatvilágát méltatja, itt szóltunk a hódokról, amik a természet részeiként végeznek szolgáltatást, a vízi madarakról, köztük az igen ritka, de már itt is fészkelő bukó récéről. A Duna réten fejeztük be a sétát, ami nagyon jó állapotban van az egész nyárra jellemző szárazság ellenére, csak egyszer kaszálták, ez is egy unikális élőhely, már itt a fővárosi Duna-szakaszon, mivel az ilyen területeket már jórészt feltöltötték, beépítették. Itt is annak kísérlete vezetett a teljes terület védettségéhez. A negyedik tábla ennek végében van, majd az ötödik a sittes terület után a Campona utcánál, ahol kezdődik a nagytétényi ártéri őserdő, és ennek vége felé Érd irányában haladva a 6-os kanyarulatánál lévő őrház térségében van a hatodik tábla. Ezeket majd egy következő sétán kereshetjük fel, a Kastélyparktól Érd felé haladva.