Gyíkok és Kosborok
Gyíkok és Kosborok
Elkészült új könyvünk, a Gyíkok és Kosborok – a Tétényi-fennsík védelemre érdemes területei -, melyet a nyomda 780 pl-ban le is szállított. A könyv korábbi vizsgálataink, és kutatási jelentésünk alapján készült, és tíz területre vonatkozóan tartalmaz adatokat, elemzéseket, képeket, a fennsík tágabb körzetében, a Donát hegyig, a Kereszt hegyig és a Kánai tóig eljutva. Digitális formában itt látható a könyv:
https://drive.google.com/file/d/1CyETxcBoJraiMI6Y3hEwLlYEdGRsvn_4/view
Terjesztését is elkezdtük, önkormányzatok, könyvtárak, civil szervezetek irányában. Tagjaink, támogatóink is megkapják majd, megjegyezve, hogy jelentős önrésszel készültek a szerkesztési és a nyomdai munkák, így várjuk az anyagi hozzájárulásokat.
Köszönet illeti a szerzőket, kutatókat, akik többen már jóval korábban, a 2008-as vizsgálatok idején közreműködtek, majd a 2022-24 között folytatott értékvizsgálati folyamatban, mely egy jelentős volumenű kutatási jelentésben öltött testet. Korda Márton, természetvédelmi és erdőmérnök, a Soproni Egyetem munkatársa, egyben a kötet szerkesztője, Gergely Attila biológus, a MATE korábban Kertészeti egyetem oktatója, Kecskés Ferenc biológus, ny. középiskolai tanár, kutató, Bajor Zoltán természetvédelmi mérnök az MME aktivistája, a Főkert munkatársa, Mészáros Ádám rovartani szakértő, Gazda Attila a Donát hegyi barlang feltárója, Székely Kata természetvédelmi mérnök hallgató.
Nagy érdeklődés mellett tartottuk meg augusztus 27-én a Haggenmacher udvar Nest közösségi terében a Gyíkok és Kosborok, a Tétényi-fennsík védelemre érdemes területei című könyvünk bemutatóját. Jelen voltak a szerzők, akik a korábbi értékvizsgálati kutatásokat végezték, majd a kutatási jelentés alapján megírták a könyv fejezeteit. Erre utalt a bevezetőben Mészáros Péter, visszavezetve az előzményeket 2008-ig vagy még régebbre, amikor az első védettségi javaslatokat megalapozó vizsgálatok történtek, a Tétényi-fennsík nem-védett oldalán és a nagytétényi Duna-parton. Ezekben még részt vett és meghatározó szerepet játszott Merkl Ottó biológus, neves rovar szakértő, aki a 2020-as könyv, a Lepkék és Boroszlánok megjelenése után hunyt el. Róla emlékeztünk meg az összejövetel elején képekkel, és a könyv is az ő méltatásával kezdődik.
A korabeli védelmi javaslatokból 2022-ben a nagytétényi Duna-part védettsége valósult meg, „köszönhetően” Rózsahegyi úr Duna rétet bekebelező, feltöltési kísérletének, amikor a Főváros rövid idő alatt levédte a területet. Ott már tanösvény alakult ki, ahol jövő pénteken sétát is tartunk, és a fővárosi közösségi költségvetési javaslatokban is szerepel az ottani élőhely kezelés.
A fennsík vonzás körében számos terület van, melyek védelemre érdemesek, erre utalt Korda Márton a könyv szerkesztője. A tíz területen, melyek feldolgozásra kerültek, hatalmas természeti értékek vannak, csak védett növényből harminckettő, és sok százezer tövet, példányt azonosítottak, rögzítettek. Néhányat ezek közül kiemelt, így a tavaszi hérics, a bunkós és a pézsma hagyma, a fehéres csűdfű, a homoki kikerics, a magyar repcsény, a hangyabogáncs, az üstökös sárma és a pusztai árvalányhaj. Problémát jelent, hogy ezek zömmel kitett területek, szemétbehordás, taposás, kaszálás, sőt beépítés, legalábbis több magántulajdonban van, bár besorolásuk nem sokat tesz lehetővé. Kecskés Ferenc további értékes növényekre utalt, elsősorban a Kakukkhegyen, homoki kikerics, kökörcsin és kosborfélék, és más unikális, itt és a térségben őshonos fajokra. Gergely Attila a tájhasználat, tájtörténet érdekességeire tért ki a 18. századtól a közelmúltig, utalva a 60-as évek kopárságára a Balatoni úton, vagy a bentonit bányára, majd lerakóra és golfpályára, valamint a Jókai utcai réteg feltárulásra.
Később csatlakoztak a gerincesek és a rovarok kutatói is. Bajor Zoltán a fennsík és a Kánai tó térsége madarairól szólt, aláhúzva a vizes élőhely sajátosságait, pl. az ásólúd előfordulását. Igen gazdag a felmért területen a pannon gyík állománya is. Mészáros Ádám a rovarokról beszélt, kiemelve a pók és a lepke fajokat, és a tó térségében a jelentős szitakötő gazdagságot.
A végén bemutattuk az időközben ugyancsak elkészült Érték-térképet, – a Dél-Budai térség természetvédelmi és táj-történeti értékei címmel. Itt a kerület és a kapcsolódó agglomerációs és újbudai térség természeti értékeit gyűjtöttük össze, védett, védelemre érdemes területek, fák, fasorok és más elemek, a lőállásoktól a határköveken át a Donát hegyi üregig. Az A2-es térkép akár falra tehető, hátlapján a tartalmi elemei rövid ismertetésével és fényképeivel. Figyelemfelhívó, tudatosító szerepe van ennek is.
A kiadványok terjesztése már folyik, önkormányzatok, iskolák, civil szervezetek, szakmai kör, civil érdeklődők irányában. A könyv a Fővárosi Környezetvédelmi Alap + az Újbudai Önkormányzat támogatásával valósult meg, a térkép kiadását a Budafok-Tétény-i és az Újbudai Önkormányzat támogatta, de mindkét esetben jelentős önrésszel valósult meg a kivitelezés, így várjuk a támogatásokat, hozzájárulásokat.
