Konfliktusokkal jár, de szükséges a járatbővítés

Nyilatkozat a Budafok–Tétény buszhálózatának korrekciója ügyében kialakult viták kapcsán.

Egyesületünk az elmúlt években folyamatosan napirenden tartotta a helyi közlekedés kérdéseit, több alkalommal tartottunk fórumokat, kerekasztalokat, a legutóbbi, 2006. novemberi összejövetelünkön részt vettek a Főváros és a BKV vezető illetékesei, a kerület vezetői, a VEKE képviselői. 2006 tavaszán dolgoztuk ki Budafok–Tétény – környezet-orientált – közlekedési koncepció téziseit, melynek jelentős eleme volt a helyi közösségi közlekedés erősítése. 2007 novemberében nyilatkozatban foglaltunk állást a Főváros BKV paraméterkönyv tervezete, a helyi járatokat is érintő kapacitás csökkentés ügyében, eljuttatva azt a Főváros és a BKV vezetőinek. Véleményeztük az akkor készült VEKE szakértői anyagot és javaslatot a helyi buszhálózat korrekciójára, kiegészítésére.

Egyik jelentős közlekedési problémája kerületünknek a budafoki felsővárosi, ill. egyes további nagytétényi területek ellátatlansága buszközlekedéssel, mely jelentős összetevője annak, hogy a fővárosban, kerületünkben a legalacsonyabb a közösségi közlekedés részaránya. E kérdéskörrel a kerület mindenkori vezetése, a 90-es évek eleje óta rendszeresen foglalkozik, a közelmúltig eredmények nélkül. Az elmúlt évi egyeztetések, a VEKE-javaslat, majd a további számos konzultáció, helyszíni bejárás, próbajáratok, és a jelzett igen alacsony 40% alatti kerületi közösségi közlekedési eszközhasználati részarány felismerése vezetett a fővárosi döntéshozók és a BKV illetékesei körében oda, hogy olyan járatkorrekciós és bővítési javaslatok szülessenek, beilleszkedve az őszi paraméterkönyv módosítási tervekbe, melyek a jelzett felsővárosi területeinken a közösségi közlekedési ellátást nagymértékben javítják.

Ez a bővítési folyamat mindenképpen konfliktusokkal jár, erre már a VEKE-anyag is utal, ill. a mi 2007 novemberi jelzett véleményünk a VEKE javaslatairól, „A felsővárosi buszvonal korrekcióknál indokolt a NIMBY szindróma veszélyeire utalni, mert egyfelől hiányoljuk onnan a buszközlekedést, de »ne a mi utcánkban járjon« jelenség fenyeget”. Az új térségek bevonása, az új ill. korrigált buszvonalak azt jelentik, hogy számos olyan utcában jelenik meg az autóbusz, ahol eddig nem járt, s óhatatlanul előfordul olyan helyzet, hogy az utcahálózat „egyenkapacitása”, áteresztő képessége nem egyenletes, kialakulnak szűk keresztmetszetek, nehéz szakaszok. Ilyenek ma is vannak, a meglévő, működő vonalakon, pl. a VII. utcában, a Kertész utcában, a Tegzes úton, kétirányú forgalom mellett is. Erre is utaltunk tavalyi véleményünkben, „A Háros úti, Bartók Béla úti, Plébánia, Panoráma úti feltárásokkal egyetértünk, utóbbi, de a Dévény u. Pannónia u. térsége is jellegzetesen a midibuszokkal jól ellátható terület, és azok ellen talán a tiltakozás sem lesz jelentős”. A konfliktusos szakaszokon bizonnyal szerencsésebb lenne a midibuszok bevonása, azonban a BKV mai helyzetében erre kevés esélyt látunk. Azt javasoljuk ezért, hogy a kerület közössége ne akadályozza meg az új, ill. korrigált, bővített autóbusz járatok szeptemberi indulását. Az első két-három hónap tapasztalatai megvonása után lehet majd a konzultációkat folytatni – kerület, Főváros, BKV, helyi civil szervezetek, lakossági csoportok.

Mint környezetvédelmi civil szervezet hivatalból a közösségi közlekedés bővítése mellett vagyunk, úgy gondoljuk, egy 20 percenként elhaladó autóbusz környezeti hatásai nem mérhetőek a 20 másodpercenként elhaladó személygépkocsikkal, vagy a rendszeres közúti teherforgalommal, mely az ominózus utcák jelentékeny részét érinti. A forgalomcsillapítást utóbbiak, és nem az autóbuszok távoltartásával kell megoldani.

Mészáros Péter
Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület