Lakópark a fennsíkon?
Észrevételek a VIBROCOMP Kft. budaörsi fennsík lakópark előzetes vizsgálati dokumentációja kiegészítő anyagához.
Elöljáróban ismételten kiemeljük, hogy Budaörsi fennsík nem létezik, Tétényi fennsík van, ami egy összefüggő kistáj, itt a Budaörsi medence, majd a Duna völgye, a Szidónia völgy és az Érd-a Sóskúti fennsík határolja. Ezt azért fontos kiemelni, mert egy egykor egységes tájról, összefüggő zöldterületről, ökoszisztémáról, ökológiai hálózati elemről van szó, ennek része a fennsík budaörsi, még megmaradt területe, aminek beépítését célozza a jelen anyag. Sajnos így kell ezúttal is fogalmazzunk, mert nem a megfigyelő, a vizsgáló szemszögéből nézi a területet, eldöntendő, beépíthető e, hanem a beépítést célfüggvényként kezelve tesz néha egészen sajátos megállapításokat.
Területi, település szerkezeti, közlekedési problémák:
A beépítésre tervezett terület Budaörs legkülsőbb szegmensében van, zártkertes övezetek, és Törökbálint ill. a Főváros jelenleg is zöldterületként létező fennsík területei között – ennek XI. kerületi része ugyancsak lakópark építési tervezési terület, bár átsorolásáról még nincs információnk, a Fővárosban a fékek e tekintetben jobban működnek, mint az agglomerációban -. Ez önmagában is egy torz és nem kívánatos település szerkezetet hozna létre. Lényegében kizárólag személyautós mobilitásra épülne a telep közlekedése, a jelenlegi kapcsolódó úthálózat nagy része kiépítetlen, ami az építési időszakra komoly gondokat jelez mind az építőknek, mind a tranzitált zárt kertes övezetnek. Ezzel foglalkozik ugyan az anyag, de úgy tesz, mintha itt normál minőségű úthálózaton át történne a terület megközelítése, ami lehet, hogy az építés időszakára kiépül, de utalások nincsenek erre.
Csapadékvíz-elvezetés:
Az anyag az eddigiekkel szemben felveti a csapadékvíz helyben tartása, és kezelése lehetőségét, de az végül bizonytalanságban marad, utalva éppen a Felügyelőség és a szabályozási terv ezt nem igénylő megállapításaihoz. Mi változatlanul úgy látjuk, hogy a Hosszúréti patak szinte teljes vízgyűjtője jelentősen beépült, leburkolásra került az utóbbi években, ezért a csapadékvíz levezetése, csúcsidőben nagymennyiségben történő lejutása a Hosszúréti patakba komoly árvédelmi következményekkel járhat, ezért a csapadékvíz helyben tartása, kezelése megoldását javasoljuk a területen.
Zöldterületek, élővilág-védelem:
1/ Az élővilág-védelmi fejezet ezen a vizsgálati szinten korrekt, de a következtetés levonása, miszerint „a tervezett lakópark megépítése nem okoz sem a közvetlen, sem a közvetett hatásterületen káros mértékű környezetterhelést” (26.o.) helytelen, nem kellően alátámasztott, sőt, ellentmond magának az értékfeltárásnak is. A tanulmány ugyanis megállapítja, hogy a területen számos védett növényfaj fordul elő (22.o.), és „találhatók viszonylag természet közeli (természetközeli), kevésbé degradált területek is.” (25.o.).
A növényzetre, mint hatásviselőre nézve az építkezés „megszüntető” hatású, a környező természetközeli állapotú, védett gyepekre nézve pedig – a jelenleg pufferként működő terület beépítésével – az agglomerációs tapasztalatok szerint „károsító” hatású. Fentiek értelmében felmerül a természetkárosítás és ennek kapcsán a társadalmat ért vagyoni és nem vagyoni jellegű kár fogalma is! Az 1978. évi Büntető Törvénykönyv szerint
281. § (1) Aki
b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2/ mint már jeleztük, Budaörsi-fennsík nincs (!), de van Tétényi-fennsík, amelynek része a tervezett lakópark helye is, ennek megfelelően a terület ökológiai hálózatban betöltött szerepét ebből a megközelítésből kell vizsgálni.
3/ A tanulmány több helyen a HÉSZ-re hivatkozik, miszerint a vizsgált terület lakóterület övezeti besorolású, de vannak magasabb rendű jogszabályok, amelyeket a HÉSZ-nek is figyelembe kellene (kellett volna) vennie, pl. „A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény”, miszerint
7. § (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;
Összegezve:
Ismételten javasoljuk a környezetvédelmi hatóságnak, hogy a jelen tanulmányban megcélzott terület beépítéséhez ne járuljon hozzá, és a környezetvédelmi engedélyezési folyamatot e ponton szakítsa meg. Ezt nemcsak az említett természetvédelmi, és zöldterület védelmi szempontok, hanem a jelzett településszerkezeti, közlekedési anomáliák is indokolják, ill. szükségessé teszik. A terület átsorolása annak idején egyértelműen rosszhiszeműen történt, és az önkormányzat ill. a korabeli természetvédelmi hatóság mulasztásait a Felügyelőségnek lenne kötelessége pótolni.
Másfelől, ha tovább megy az ügy, akkor mindenképpen javasoljuk részletes környezeti hatásvizsgálat elkészítését, amely elemzi a hatásfolyamatokat, és amely részletes vegetáció és természetességi térképeket tartalmaz
Mészáros Péter
Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület