Tervtanács előtt a Hosszúréti patak

Február 19-én a kerületi tervtanács ülésén a Hosszúréti patak mederrendezési tervei szerepeltek, meglehetősen hosszas vita keretében. Mint kiderült, nem revitalizációs, vagy komplex rendezési tervről van szó, hanem egy szűkebben vett műszaki megközelítésről.

Ezt tükrözte a terv, amit röviden átnéztem, pár perc elegendő volt hozzá, egy vékony dosszié, műszaki leírással, helyszínrajzokkal, hossz- és keresztszelvényekkel. Az UNITEF cégjelzés is sokat mondó volt, ez egy úttervező cég, akik az autópályánkat is tervezik, de még a megjelent vezetők és tervezők is ugyanazok voltak, + egy-két szaktervező, a Hosszúréti patak, mint szakterv. És valóban az, kizárólag a mederrendezéssel foglakozik, azzal, hogy az előírt 31 m³/s vízhozamot levigye, semmi mással, tehát a felső vízgyűjtővel, holmi ökológiai kérdésekkel, revitalizációval nem foglalkozik, sőt devitalizációval, pusztítással.

Ennek lényege az, hogy a medret ahol csak lehet kiszélesítik, jobbára a jól bevált trapéz alakzatban – ilyen vonalzóik vannak bent a cégnél – és kőből kirakják, betonba ágyazva, ill. gabilonozva, kosaras ill. paplanos rögzítéssel. Lesz itt rend, és nemulass, a fákat végig kivágják, amik a meder mentén vannak, és akadályoznak, mert hogy árvízveszély van, alámosás, szennyezés, és patkányok vannak a területen, és beleborul a villamos.

Szóval ismét előjött a vizes szakma rendcsinálási mániája, mi az, hogy normál meder van, meg bokrok, fák, és nem rohanhat le a víz hanyatt homlok. És mindezt azzal indokolva, hogy az Európai Unió – most mindenki álljon fel – csak ezt támogatja, a többit, a zöldterület-rendezést a Fővárosnak kell megcsinálnia, ha majd lesz rá pénze. Ez így önmagában lehet hogy igaz, de ugyanaz az Európai Unió – most le lehet ülni – a Víz Keretirányelvében kifejezetten előírja az ilyen típusú vízfolyások revitalizációját.

Az eddigiekhez jön még némi hídépítés, útépítés és a villamospálya patak menti zónáját le kell zárni, egyvágányú menet, mert csak onnan lehet kivitelezni.

Ide a terv voltaképpen csak azért került, mert a kerület egy sajátos nüansz folytán tulajdonosi pozícióban van a patak tekintetében is, és tulajdonosi hozzájárulás nélkül nem lehet beadni a pályázatot – KMOP – ami voltaképpen nem is pályázat, mert a kellő pontszám birtokában kvázi automatikus a támogatás, két pesti oldali vízfolyás rendezésével együtt. Egyébként ennek a költségvetése mintegy 600 millió bruttó, már a Hosszúrétinek. A három éve készült revitalizációs tervnek pedig, 120 millió körül van, amit az önkormányzat készíttetett, könnyű kitalálni, melyik végrehajtását erőltetik

Az opponens, a Corvinus Egyetem Tájrehabilitációs tanszéke munkatársa – figyelünk? nem a betonmeder kiépítési nemzeti vállalatot kérték fel szakértésre az önkormányzatnál, micsoda prekoncepció –, elsősorban a terv szűk műszaki jellegét és a táji, városi, térségi, ökológiai hatások mellőzését kifogásolta, a kiépítés nem zöldterületi jellegét, egyes elemek városképi problémáit, függőleges betonfalak egyes helyeken, ill. a természetes, vagy közeli állapotok megszűnését. Azt javasolta, hogy készüljön komplex zöldterületi, tájbaillesztési, ökológiai terv ill. tanulmány is.

A Fővárosi Önkormányzat ill. a Főpolgármesteri Hivatal képviselői azzal védekeztek, hogy egy hét van csak a pályázat beadásáig – megint mi leszünk a kerékkötők – és készül zöldterületi, fapótlási terv is, és a bekövezett patak pár év alatt visszazöldül.

A felső vízgyűjtő témáját érdekes módon a rózsavölgyiek hozták fel, a törökbálinti, budaörsi, budakeszi térségben van a döntő része a patak vízgyűjtőjének, itt kellene a visszafogással, a szabályozott lefolyással, a csúcsterhelések szabályozásával foglakozni. Érdemi tározó nincs azonban, a Balatoni út feletti négy tó voltaképpen látványtó, csak tervezett tározók vannak a felső szakaszon. A rózsavölgyiek szerint az igazi szűk keresztmetszet a Balatoni út alatti áteresz, ill. lent a Kártya utcánál lévő. Itt számottevő árvízi jelenség régen nem volt, Rózsavölgyben. Bartos Mihály a helytörténeti vonatkozásokról beszélt, az alsó szakasz a Duna felé mindig is vizenyős terület volt, legeltetés folyt, a völgy egy részében is.

Ismert, hogy a 90-es évek elején felmerült a patak zártszelvénybe helyezése, és a munkáskörút rávezetése, ami a helyiek tiltakozása után szorult vissza, ill. az út alagútba.

Polgármester úr annyit mondott, hogy ő a tulajdonosi hozzájárulást ilyen kondíciókkal aligha írja alá. A tervtanács tagjai pedig csatlakoztak az opponenshez, és a tervet ebben a formában nem tartották elfogadhatónak, engedélyezhetőnek.

Mészáros Péter

A Tervtanács ülései az önkormányzat honlapján is követhetők.