Természetvédelmi Kerekasztal

Összefoglaló
a Zöld Jövő Természetvédelmi Kerekasztaláról,
2010. február 3. Klauzál Gábor Művelődési Központ

A kerekasztal része az 1989-90-es alakulás óta eltelt húsz év eredményei, tapasztalatai áttekintését célzó sorozatnak. A találkozóra meghívtuk az időszakban, a térség természetvédelmében szerepet vállalókat, akik közül többen megjelentek. Itt volt Haraszthy László államtitkár képviseletében Füri András a Duna Ipoly Nemzeti Park igazgatója, Halász Antal a Budapesti Természetvédelmi Tájegység vezetője, botanikus szakértőink, Kecskés Ferenc, Gergely Attila és Merkl Ottó zoológus. Jelen volt Csobánki Jenő az önkormányzat Környezetvédelmi bizottsága elnöke, Végvári Ágnes környezetvédelmi csoportvezető, Somosy Zoltán a Budatétényi Polgári kör korábbi elnöke, és a Hunyadi-szigeti Honvéd Sporthorgász Egyesület vezetői, továbbá más civil szervezetek, iskolák, a sajtó képviselői, érdeklődők.

Bevezetőjében Mészáros Péter visszatekintett a húsz évre, kedvező adottságok jellemzik Budafok-Tétényt és térségét. Sziklagyepek, lejtősztyeppek, bokorerdők – a Grosse Heide – jelenléte, legeltetés, honvédségi tevékenység, a legutóbbi időkig. Duna-part: ártéri erdők, fövenyes területek, szigetek, félszigetek, honvédségi területek, szabad Duna-part, korábban vendéglátás, vízisportok, majd ipar, közlekedés, és roncsolás. A honvédségi zártság jelentős szerepe a bolygatatlan élőhelyek kialakulásában. Védelmi kezdeményezések már a 80-as években elkezdődtek – Háros-sziget, Tétényi-fennsík – botanikai vizsgálatok kezdete, a védelem korlátai hamar megnyilvánultak. 1989-90 rendszerváltozás: a helyi erők megjelenése, a honvédség fokozatos kivonulása a területekről, más „hasznosítási” elképzelések felbukkanása.
Zöld Jövő 1990: védelmi kezdeményezések, Tétényi-fennsík, Háros-sziget, Főváros, Környezetvédelmi Minisztérium, OTH. Érdemi vizsgálatok elindulása a két területen,
a részeredmények meggyőző jellege. Háros sziget – HM-es egyeztetések, ill. bejárások – a sziget déli nem használt övezete védetté nyilvánítása 1993. december. Tétényi-fennsík, OTH-s ellenállás – „degradált szemetes” – a vizsgálatok 94-95-re egyértelművé tették a kiemelkedő értékeket, jó ökológiai állapotot. Természeti Kincsek Dél-Budán: 1996 Zöld Jövő – Cserépfalvi.
1996-99 jelentős erőfeszítések, lobbi, a Fővárosi közgyűlésben. A Budatétényi Polgári Kör Phare programja, tudatosítás, kampány, kiadvány. 1999-es védettségi csomag, védő övezetekkel, + Kis-Háros-sziget. A kezelési, védelmi bemutatási folyamat kezdete.
KAC projektek, majd fővárosi együttműködés. Természetvédelmi oktató-kutató ház. Sáncok, sorompók építése, takarítási, szemét kitermelési akciók. Élőhely rekonstrukció, tájidegen fajok ritkítása, cserje ritkítás. Tudatosítás, tanösvény, füzetek, elektronikus anyagok. További vizsgálatok, védelmi javaslatok a korábbi majd az elmúlt években. Összefüggő Natura 2000-es területek a fennsík térségében és a Duna-part teljes hosszában.

Gergely Attila a Tétényi-fennsík védelméről beszélt, egy térképen illusztrálva a húsz éve tartó „hadiállapotot”, védett területek, védőzónák, átsorolási próbálkozások, beépítések, hasznosítások, tervezett védelem bővítések. Jelen vannak a területen az un. jelölő fajok, melyek az EU irányelv szerint a terület, az élőhely értékes jellegét mutatják, magyar gurgolya, homoki kikerics, piros kígyószisz, leánykökörcsin. Kitért a védett területen az elmúlt években folytatott kezelési, élőhely-rekonstrukciós tevékenységre, a kritikus helyszínekre, a veszélyeztetett növényfajokra, pl. homoki kikerics, henye boroszlán, kosbor félék. Beszélt az élőhely térképezésről, és a gyep-rekonstrukciós folyamatokról, a volt hizlaldai területen és a cserje ritkítási, valamint az özön növények visszaszorítását célzó tevékenységekről, az értékek bemutatásáról, a tanösvényről, bejárásokról, túrákról. Bemutatta a fennsíkon lévő növényfajoknak a Simon-féle természetvédelmi érték kategóriák szerinti alakulását, és kitért a törökbálinti Nagypuszta értékeire, mely védelmi folyamat alatt áll. A Balatoni út mentén javasoltuk egy sáv helyi védettség alá helyezését, a Brassói utcától, a Fennsík utcáig – homoki kikerics, vetővirág, fehéres csüdfű, hangyabogáncs jelenléte, az átsorolásra szánt területen is, és a Csúcs utcai építőanyag telep mentén. A megépült víztorony környezetére a már jó éve elkészítették a gyeprekonstrukciós tervet, sajnos nem történt semmi. Szó esett még az M0 bővítés hatásairól a fennsík élővilágára, a felső, diósdi, ill. törökbálinti területeken és az elmúlt húsz év természetvédelmi mérlegéről a fennsíkon.

A Duna-part kapcsán elsősorban a 2008-ban vizsgált és védelemre javasolt területeket méltatta, amik egy kb. 4,6 km hosszú és 30-300 m közötti parti sávot képeznek. Jellegzetes élőhelyek: fűz-nyár ligeterdők, folyómenti bokorfüzesek, mocsárrétek, jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, őshonos fákból álló elszórt facsoportok. Kitért az M0 hídfőben lévő értékes, de fiatalos, még nem is telekkönyvezett erdőre, mely a legutóbbi hídépítés óta nőtt fel, s amely a Háros-szigeti élőhelyekre hasonlít. Érintette a kastélypark alatti Duna-rétet, mely kaszálórétként működik olyan jelzőfajokkal, mint a vérfű, az ecsetpázsit, a réti iszalag vagy kék iringó. A logisztikai központ alatti ártéri erdő, turisztikai erdőként ugyancsak védelemre érdemes – holt faanyag, kidőlt fák, rovar és gomba élőhelyek.

A Hunyadi-szigeten működő Honvéd Sporthorgász Egyesület részéről Lénárd András elnök beszélt a szigetről. Nagy öröm, hogy tavaly védetté vált a sziget, csatlakozva a Háros-szigeti Természetvédelmi Területhez, egyben elkészült tanösvényük, a Honvéd-Hunyadi tanösvény, mely népszerű a helyi iskolák, civilek körében. A környezeti tudatformáló munkát már jó néhány éve végzik, iskolai csoportok fogadásával, egyben foglalkoznak sziget természeti értékeivel, azok megóvásával. A sziget a Háros-sziget egyfajta kismintája, a főbb élőhely típusok láthatóak, ugyanakkor érzékeny a terület és a terheléstől is óvni kell, a látogatás csak előzetes egyeztetés, bejelentés mellett oldható meg. A látogatók egy a helyszínen kapható brosúrával mehetnek végig a karós tanösvényen. http://www.harosiobol.hu/tanosveny.htm

A továbbiakban a megjelentek fejtették ki véleményüket, tettek hozzá az elhangzottakhoz, így Füri András DINPI igazgató emlékezett a 90-es évek elejétől folyt védettségi javaslatokról, az értékek vizsgálatairól. A védettség mellett azonban lényeges feladat a kezelés, a fizikai védelem, a bemutatás, feltárás. Így a Nagypuszta ügyében egy Life Nature pályázat benyújtására készülnek, amely fedezheti az ott elmerülő feladatok nagy részét. Kecskés Ferenc hangsúlyozta, hogy az M0 kapcsán bolygatott területeken gyors a regeneráció, a visszagyepesedés. Ugyanakkor az elvesző területeken értékmentés is folyt, a védett növényekből átültettek a fennsík védett övezeteire. Utalt arra is, hogy ’89 táján az IUCN-nél tanulmány készült a hazai honvédségi területek értékeiről, azok civil hasznosításáról. Abból kevés valósult meg, bár jóval drasztikusabb „hasznosítási” beépítési tervek is voltak, abban az időszakban akár a Háros-sziget, vagy a fennsík tekintetében. Fontos a tudatosítás, az itt lévő értékeket tekintve, filmek készültek, melyek a médiában is gyakran láthatóak, és a tanösvények, a civil szervezeti munka is komoly szempont.
Mészáros Péter