Mikroműanyagok a környezetben március 5.
Márciusi összejövetelünk alkalmával ismét vendégünk volt Záray Gyula egyetemi tanár, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai kutatócsoport tudományos tanácsadója. Előadásának témája a Mikró műanyagok a környezetben volt.
A mikró műanyagok termelése és terjedése, a környezetbe és az élő szervezetekbe való kijutása igen súlyos probléma, amivel foglalkoznunk kell, elsősorban a megelőzés tekintetében. A témával kutató csoportjuk is foglalkozik, ebbe nyertünk némi betekintést előadása révén. A definíció is fontos, az alap az 5 mm alatti polimer részecskék, ezen belül elsődleges mikró műanyagok a kozmetikai iparban használatos 0.1-100 μm méret tartományban előállított termékek, másodlagosak pedig a műanyag termékek degradációjából származó anyagok. Ezen túl jelentősek a műanyag mikró szálak, melyek textilekből származnak, elsősorban a mosás során kikerülve a környezetbe, ezek jellemző méretei: átmérő <50 μm; hosszúság 1-5000 μm
hosszúság/átmérő arány > 100.
Szó volt a globális műanyag termelésről, mely az elmúlt évtizedekben exponenciálisan futott fel, és igen alacsony, mintegy 20%-os az újra feldolgozási arány. A legnagyobb termelő, Kína, majd az USA. A főbb kibocsátási források a szintetikus textilek, a gumiabroncsok, a városi por, mások mellett. Szó esett a textil iparban használatos szálak forrásairól és ezek vízi öko szisztémákba kerüléséről, szennyvíz tisztítók, kiülepedés a levegőből stb. Igen jelentős a mikrószálaknak a mosási folyamatban történő kikerülése, ami 10-4000 mg/kg között mozog, akár 700 ezer mikrószál is kikerülhet egy 6 kg-os mosási adagból.
Szó esett a globális szennyvíz termelésről, amiből mintegy 63% kerül csak összegyűjtésre és 52% kezelésre. Ennek kapcsán kitértünk a mikró műanyagok vízi élőhelyekre történő kijutásáról és hatásairól az élő szervezetekre, mint bélkárosodás, a növekedés gátlása, ívás csökkentés, genetikai károsodások. Ezek a hatások leginkább a táplálék lánc alján lévő élőlényekre a legerőteljesebbek, mint a planktonok. Beszéltünk a budapesti központi szennyvíz tisztító ilyen irányú paramétereiről, 350 ezer m3 napi kapacitás, 16-19 órás tartózkodási idő, 55-60 tonna szennyvíz iszap termelés. Mintavételi kampányok, február, április, szezonális hatások. Vizsgálták a szilárd anyagok, így a mikró szálak szűrés utáni jelenlétét, ill. azok eredetét, cellulóz, ill. fosszilis hátterű műszálak tekintetében.
Súlyos probléma a wc papír minősége, összetétele, legalábbis a szennyvíz tisztítás folyamatában és a kibocsátásban. Az ilyen eredetű cellulóz szálak a szennyvíz iszap szilárd tartalmában 30-50 %-ot is kitehetnek. Fontos az előszűrés ezen anyagoknál, de ott az eltömődés jelent állandó problémát. E tekintetben a wc papírok áttervezése lenne fontos feladat. A budapesti tisztítómű literenként 2 – 2,5 szemcsét bocsát ki a Dunába, ami naponta 109-et jelent. Kutató csoportjuk vizsgálta még a római szennyvíz tisztítók adatait a Tevere folyóra hatással.
Főbb következtetések, feladatok a mikró szálak kibocsátása csökkentésére. Új technológiák a textil iparban, a mosógép iparban hatékonyabb szűrők bevezetése. optimális mosási folyamat kialakítása, hatékonyabb előszűrés a szennyvíztisztító műveknél, ehhez kapcsolódva a wc papír összetétel alakítása, az előszűrés elősegítésére. További fontos feladat, meg kell állítani a PET palackok és a műanyag élelmiszer csomagolások gyártását, visszaállítva az üveg palackokat, fém kupakokkal. Meg kell állítani a tenger gyümölcsei fogyasztását, és a kozmetikai iparban a mikró szálakat ásványi szemcsékkel kell helyettesíteni.