Megjegyzések a Kerületi Környezetvédelmi Program tervezethez, 2011. november
A 2005-ben készült első program korszerű szemléletű, problémáinkat jól körüljáró, és reális stratégiákat kitűző, kitűnő anyag volt. Akkor úgy fogalmaztunk, méltóak vagyunk e egyáltalán ahhoz, fel tudunk e nőni hozzá a végrehajtás során. Hat év után úgy látjuk, valamelyest sikerült, a szemléletmódban, számos kérdés kezelésében, megoldásában. Sok akkut probléma maradt, ill. alakult ki, számosat tolunk magunk előtt. Ugyanakkor a mélyülő társadalmi, gazdasági válság a környezetvédelmet is érinti, miközben számos lokális és globális problémával, sürgető feladatokkal kell nekünk is szembenéznünk.
Az eredmények, kihívások tekintetében egyetértünk a mérleggel, nevezetesen fő problémáink ebben az időszakban a közlekedés, a zajterhelés, a beépítés, túlépítés kérdései. A Duna partnál nem értünk egyet azzal, hogy annak elszigeteltsége a fő gond, az néha többet segít, a könnyű elérhetőség degradációt, beépítést, felélést eredményez gyakran. Itt inkább a Duna part védelme, rehabilitációja megoldatlan még mindig, miközben állandóan hivatkozunk rá, városrendezési, turisztikai, akár közlekedési szempontokból.
Helyzetértékelés
Környezeti elemek. Talajvédelmi szempontból a jelzett Tétényi fennsíki volt katonai területnek legfeljebb a volt Mechanikai Művekkel szemben lévő része, ami amúgy védő övezet, de roncsolt terület, jöhet szóba. Az un. nagy rehabilitációkkal, Metallochemia és gázmassza, azok a történetek nincsenek teljesen lezárva, mert Nagytétényben számos szennyezett ingatlan és közterület maradt ki a talajcseréből, amik körültekintő magatartást igényelnek, pl. útépítések, földmunkák idején, erre felhívtuk a figyelmet, ill. a Repét-el anyagot is tettünk le az önkormányzatnak, elutasításban volt részünk.
A felsoroláshoz további javaslatok: A Duna-part Vasút utca vonalától lefelé eső terület szennyezettség feltárása, és megnevezése. Pl. a volt Hizlaldai „feketekő”, mely meddőhányó keresztgát volt, a volt Metallochemia gyár területéről. Szintén itt volt kialakítva kazetta jelleggel egy iszapfogó, mely a volt két gyár Metallochemia, és Chinoin elődje a Bányagyutacs, továbbá lakossági szennyvizek ülepítésére használtak, a folyótól egy gát kialakításával a fekete kőig. De ide szivattyúzták a Csepeli Szabadkikötő kotrásából kikerülő iszapot is. Most ezt a területet feltöltötték építési törmelékkel, és kialakítottak egy szabadkifolyású szennyvízkifolyót is. (A volt Metallochemia gyár rehabilitációs munkálataiba, és a károkozás felmérésébe ezt a területet nem tudtuk bevonni, mivel a hatóságok elzárkóztak előle, mondván nem közvetlenül a volt gyár okozta a szennyezést, és már különben is feltöltötték. Ennek ellenére a szennyezőanyagok még mindig ott vannak, és kimosódással, kioldódással további állandó szennyezést jelenthetnek az élővízre.)
Budatétényben pedig ismeretes, hogy több ingatlan a gázmasszán ül most is, körbe jettelve, szigetelve. A légszennyezés kérdésében a jelzett kommunális fűtés napjainkban is komoly gondokat okoz, emellett egész éves, és növekvő teher Nagytétény számára az M0 M6 térség hatalmas forgalma.
Valóban gondot okoz a közlekedésből eredő szennyezés, de csak egyetlen példa, hogy a volt Metallochemia gyár rehabilitációja során betervezett és költségeit fedezve a véderdőt sem építették meg, mert más, ellentétes érdekek feszültek egymásnak, pl. lakópark terve, mintegy 470 lakással.
Sajnos egyre többen választják a műanyagokkal való tüzelést, bár tudják, hogy ártalmas, de megfagyni sem akarnak.
Természeti környezet. A Duna part problémáira a bevezető résznél már utaltunk, itt a felélés, a „hasznosítás” mellett – korábban a Vasút utcai hullámtér feltöltése, most a Duna part II. feltöltése – a hullámterek megőrzésére, rehabilitációjára, védelmére kellene törekedni, ebben a kerületnek aktívabb szerepet kellene vállalnia, évek óta lényegében kizárólag egyesületünk harcol a nagytétényi Duna part védelméért a Fővárosnál, miközben az ellenérdekű felek rendbe keresztbe tesznek. S ugyanez a helyzet a fennsík Balatoni út innenső oldali területein, ahol ráadásul éppen az önkormányzat szorgalmazza a Nyél u. Brassói u. térsége lakóövezetté sorolását.
Települési és épített környezet. A tranzit jelleg kétségtelenül domináns probléma, ami számos kvázi tranzit úttal egészül ki, Angeli u, Háros u. Dózsa Gy. út, Ady E. út, stb. Itt a forgalomcsillapított, lakó pihenő övezetek arányaira lehetne még utalni, ha van ilyen adat.
A poros utakról pl. annyit, hogy a Vitéz utcát már vagy 35-40 éve ígérik minden évben, hogy szilárd burkolattal látják el. Mindig a csatornázatlanságra hivatkoznak, ill. hogy nem lehet kiépíteni a csatornát, mert nincs rá kellő hely a Nagytétényi úthoz közeli szakaszon. Már ezt nem kell kiváltani, mert a Kossuth utca felé lehet vezetni a csatornát, mivel itt építettek egy átemelőt. Így az aszfaltozásnak nincs akadálya.
Városüzemeltetés. Ki kellene térni az alapjaiban változó hulladékgazdálkodási rendszerre, a szigetes gyűjtés városképi, közterületi szempontból nálunk sajnos kudarc, a szelektivitás foka igen alacsony, és a húsz év alatt elkészült fél hulladékudvar sem nagy dicsőség. Zaj szempontból a várható vasúti rekonstrukciók zajvédő létesítményei kétségtelenül segítenek, azonban a 3,5 m-es fal végig a teljes városon komoly városképi problémákat vet majd fel, és ezzel válik teljessé az un. Duna parti elszigeteltség.
Sajnálatos, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre kiírt országos pályázatra készült anyagunkkal nem tudunk mit kezdeni, mivel igen nagyfokú az érdektelenség, vagy ellenérdekeltség. Pedig szakértők és a bírálók is megvalósíthatónak tartották.
A köztisztasági feladatok elvégzése nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A Nagytétényi út nyári portalanítása – locsolása ebben az évben csak a Bartók Béla útig volt megoldva, onnan kifelé már nem, vagy csak nagyon ritkán. Szintén rendkívül hiányos a közutak hó eltakarítása. A lehulló hó tavasszal elolvad, és ezt figyelembe is veszik, mert az előző télen nem volt takarítva, vagy csak akkor, amikor egy–egy utcából megkérték az autópályásokat, és felszórták az utat. Nagytétény városközpont seprése, portalanítása egyáltalán nem megoldott. Jó lenne, ha valóban figyelnének erre, és ne csak beírva legyen, hanem el is végezzék a munkát. Ezt gyakori ellenőrzéssel meg lehet oldani.
Egy korábbi megbeszélésen megígérték a tervezők, hogy kivizsgálják a kialakult helyzetet, és a M6 felüljárójának alját, és a betonpilléreket hangelnyelő anyaggal borítják be, hogy ne visszhangozzon a terület. Szintén többször kértük, hogy mindkét vasútvonalat zajvédővel lássák el. A Vasút utca, a Gyümölcs utca, a Tűzliliom utca, Hársfa utca, Úttörők útja lakóinak felvetésére még a 6-os főút megépítése előtt megígérték, hogy zajvédő falat építenek a vasút, és a lakóterület közé. Sajnos ezt nem teljesítették, így kíváncsian várjuk, hogy vajon a mostani beruházás során mennyit ér az ígéret.
Társadalmi gazdasági tendenciák. A település szerkezetben a mozaikos jelleg, a korábbi ipar maradványai, pince udvarok, boros és más pincék jelen vannak, és a válság ezt a barna, szürke zóna jelleget inkább fokozta. A felsoroltak mellett ide tartoznak más zónák, telepek is, mint a budafoki átmeneti zóna a Nagytétényi út elején, vagy akár Budatétényben a korábbi ruhagyár, és számos pinceudvar, volt telephely. Ezek tudatos kezelésében lényegében semmit nem tudtunk tenni, azon túl, hogy jól megadóztatjuk őket. A túlépítés közben sajnos változatlanul jelen van, a családi házas övezetekben épülő társasházak, kvázi lakóparkok még mindig megjelennek.
Probléma összefoglaló, konfliktusok
T1 a már jelzett nagy-rehabilitációs területek itt is említendők.
T2 nem világos milyen lőtérre gondolnak, a fennsík védő övezetében lévő volt robbantó területre vagy a jelenlegi ORFK lőtérre.
TK 6 nemcsak a rendezett, gondozott zöldterület hasznos és aktív, hanem a „rendetlen”, vagy parlagterület is.
Ugyanitt, reméljük nem a volt nagytétényi kiserdőről van szó. Ennek a területnek az átsorolását már kétszer kezdeményezte a tulajdonos Metalloglobus, mindkétszer elutasították.
Km/3. Nem megfelelő a felszíni víz elvezetés (különös tekintettel a budafoki térségben az alábányászott területeken) Nagytétényben fel sem mérték! Ez egy nagyon komoly hiányosság, feltétlenül pótolni szükséges, és megoldást kellene találni a problémára.
Km/4. Igen! Van olyan utca, ahol az eredeti vízvezeték csövéből nincs egy 6 méteres darab egyben, mert már annyi csőtörés volt. (Sport utca)
VÉ/1. A Z‐EZ területek átsorolása reméljük nem érinti a Metalloglobus tulajdonában lévő két ingatlant, és a volt Metallochemia gyár területét, fentebb ismertettük
VÉ/ 4 Jelenleg is védettségi javaslatok futnak a nagytétényi Duna part és a Tétényi fennsík Balatoni út menti övezeteire, ill. országos védelem a fennsík törökbálinti Nagypuszta zónájára, ami lenyúlik a lőtér környékére, a Balatoni útig.
Kihívások, koncepcionális keretek
A megfogalmazott alapelvek, és az elemző ábra (1.sz.) támogatandóak, ill. kiválóak, ugyanakkor az anyag is utal a mérsékelt kompetenciákra, amik az önkormányzatiság átalakulásával tovább csökkenhetnek. A magánbefektetői erők jó irányba terelése pedig esetünkben nehéz feladat. Itt különösen nagy jelentősége lesz a helyi erők megjelenésének, összefogásának, önkormányzat – civil szervezetek – helyi lakossági csoportok. Mi valóban a közjót képviseljük.
A 3.2 pontban felsorolt jogkörök, feladatok, kompetenciák vélhetően változni fognak, kerület, főváros, ill. kormányhivatal.
A 3.3 pontban felsorolt helyi zöldterületi értékek, parkok nem kerületi kompetenciák, de helyes ezek említése, partnerségre van szükség. A barnamezők kezelésénél az általánosságokon túl kellene lépni, milyen eszközök, ösztönzők jöhetnének szóba, azok kimozdításában? Közlekedés, az átmenő forgalom csökkentése cél kell legyen, akár Budafok belvárosa esetében is, Mária T. u. kétirányúsítás, a tranzit elszoktatása innen, szűkítések, csillapítások. Duna part, nem kell mindenkinek lemenni a Duna partra, mert akkor tönkre megy, ezt hangsúlyoztuk a Duna Spirit terveinél is, az autós lejutás korlátozása már a tervezésnél fontos. A 3.4 pont elemeivel egyetértünk, támogatjuk.
Az akcióprogramokhoz. Azok szerkezetével egyetértünk, a klímavédelem ill. alkalmazkodás és a közlekedés kiemelése igen aktuális.
1. Környezet tudatosság. Ha már szóba került az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztése, elodázhatatlan legalább középtávon a megújuló energiák megjelenése, demonstrációs programokon keresztül, helyi intézményeknél. A tudatosítás szélesítése nagyon fontos, az internet lehetőségeivel való fokozottabb éléssel, a jelzett környezeti információs rendszer széles elérhetőségével. Bár legutóbbi környezeti nevelési kerekasztalunkon megtudtuk, hogy nincs és nem is lesz Kerületi Környezeti Nevelési Program, úgy tűnik, alulról, intézményi, és civil szintről mégis létrehozható lesz.
2. Környezet egészségügy. Itt talán többről van szó a leírtaknál, a korábbi ponttal összhangban, a tudatosításról, a környezeti kockázatok, táplálkozás életmód, vásárlás, mobilitási szokások, egészségügyi kockázatai, hatásai tudatosításáról is.
3. Környezeti elemek. Lakossági fűtés korszerűsítési programok támogatása, megújulók, ill. kevéssé légszennyező technológiák. Itt vagy más programban szerepelnie kellene az épület szigetelési, nyílászáró csere programoknak is. A kerti égetést valóban meg kell szüntetni, megfelelő alternatívákkal, helyi komposztálás, gyűjtő járatok. Ezt a rendelkezést jobban kellene tudatosítani a lakosság körében. Általánosságban elmondható, hogy a zöld hulladékok gyűjtése során az egy rókáról két bőr lehúzása az általános nézet. Ez a szemlélet sajnos nem teszi népszerűvé a gyűjtést, így a hatásossága is elmarad a várttól.
A klíma változás alkalmazkodási kérdéseinél a csapadékvíz hasznosítása, gyűjtése, gyors lefutása megelőzése is szempont lehet.
4. Közlekedésfejlesztés. A környezet orientált helyi közlekedési stratégia gondolatát évekkel ezelőtt mi is felvetettük, ill. készítettünk is egy anyagot, annak főbb elemei ma is aktuálisak. Integráció a módok között, mobilitási igény kezelés, a lágy formák támogatása, a közösségi közlekedés elérhetősége, elővárosi vasúti orientáció, tanácsadás, információhoz jutás. Ezek egy része fővárosi, ill. kormányzati feladat, ill. együttműködést igényel. A Duna hajózhatóságánál, legalább a jelen kezdeményezéseket kellene támogatni, és nem gátolni – Békési úr, Tomos úr és a Hárosi Yacht Club tervei, létesítményei, amik jelen stádiumban turisztikai jellegűek.
Úgy tudjuk, hogy a Pohár utcánál egy megálló kiépítését tervezik a vasútvonal átépítése során, és a Nagytétény vasútállomás megmarad. Ez lenne az ideális állapot, mivel a környező üzemek, és meglévő munkahelyek dolgozói is ezt használják.
A tömegközlekedés módosítására már korábban adtunk le az önkormányzat részére módosító javaslatot a Deák Ferenc, Szilvafa utca, és a Bartók Béla út ellátásának javítása érdekében. Sajnos ezen utak vasút felőli oldalának semmilyen ellátása sincs. A Barackos út felőli oldalon viszonylag megoldott a 13-as, 113-as autóbusszal. A Nagytétény-Diósd vasútvonal felöli oldalon viszont csak a 33-as jelzésű autóbusz érhető el, jelentős gyaloglással.
5. Zaj, rezgés. A meglévő helyzetekben a monitoringgal, gyakori zajmérésekkel kellene élni, és azok alapján lépéseket tenni a kezelésre. A megelőzésnél fontos elem kellene legyen a városszerkezeti programok ilyen alakítása, a közlekedési csatornákra való utólagos ráépítés megakadályozása, lásd, a Mátra utcai lakótelep ami nemcsak a szemétre hanem az M0-ra is ráépült.
6. Városrendezés. Talán itt a legnagyobb a szakadék a korábbi tervek, stratégiák és a jelen valóság, leginkább az entrópia és a spontán, többnyire üzleti alapú fejlesztések között. Település kép, városkép, homlokzatok, utcaképek védelme. Lepusztult, oda nem való épületek el nem távolíthatósága, kezelhetetlensége a jellemző. Miközben régi homlokzatok, épületek tűnnek el folyamatosan, pl. Nagytétényben.
7. Természeti környezet, zöldterületek. A fővárosi védelmi kompetencia előtt, a 90-es években számos fa, fasor került helyi védelem alá, ezeket ki kellene ásni a mappákból, és foglalkozni kellene velük. A tervezett, javasolt, helyi és netán országos természeti érték védelmek kapcsán már jeleztük a kerület passzivitását, ezen is változtatni kellene.
Szakértők bevonásával egy teljesen új felmérést kell kezdeményezni a Sulák-patak, és vízgyűjtő rendszerének teljes felmérésére ez kb. 45 négyzetkilométer. Ebbe a felmérésbe be kell vonni az érintett önkormányzatokat Törökbálin, Diósd, Érd, XXII. kerület. Figyelembe kell venni az önkormányzatok jelenlegi, és távlati fejlesztési terveit, a kiépített, és a távlati tervekben kiépítendő szilárd burkolatú útjait, stb. Egy új tervezéssel esetenként e régi meghagyásával teljesen átépíteni a teljes vízfolyást új, a megnövekedett igényeket is kielégítő átemelő és árvízvédelmi rendszer kiépítésével. Változatlanul fenntartjuk azon véleményünket, hogy egy ilyen tervezésbe, kivitelezésbe a helyi civil szervezeteket szervesen be kell vonni.
8. Hulladék gazdálkodás, köztisztaság. A várható koncepció váltásra már utaltunk, ennek előrejelzése, beépülése szükséges lenne itt is, a szigetek alkonya, a szelektív gyűjtés, házhoz jövő lomtalanítás stb. A nagytétényi nagy udvar nem oldja meg a hulladékudvar kérdést, belterületi kisebb udvarokra is szükség lesz. Az illegális lerakókban található problematikusan elhelyezhető hulladékok, sitt, kisipari termelési hulladékok, lomok, elhelyezhetősége, alternatívái megteremtése, és tudatosítása is fontos feladat.
Itt említendő meg, hogy a MÁV Budatétény Campona megálló nagyon szemetes. Véleményünk szerint – mivel voltak ilyen kezdeményezések nem a diákok, és nem a civil szervezetek feladata a MÁV megállók, és a Campona parkoló takarítása, tisztántartása. Erre vállalkozókkal vannak a két említett cégnek szerződései, csak senki nem figyel az elvégzett munkára. Az önkormányzat esetlegesen ellenőrzéssel, és bírságolással kényszerítheti ki a kellő takarítást.
9. Infrastruktúra. Itt kellene nagyobb súlyt fektetni az energetikai megújításokra, a megújuló források bevezetésére, az épület energetikai programokra, mert épület állományunk, benne a közelmúltban építettek is, messze elmaradnak a jelen és a közeljövő követelményeitől.
További javaslatok:
Említendő és akár bővíteni lehetne a Duna parti lovas iskola, mint turisztikai lehetőség is.
Többször szerepel, hogy a volt kiskertekben elhanyagoltak a gyümölcsfák. Ezen a területen Budafok, Budatétény, Nagytétény hegyes, dombos területén főleg az őszibarack termelés volt a mérvadó, sokan ebből éltek. Mára már az ingatlanokat felparcellázták, és eladták, az új tulajdonosok pedig főleg szakértelem hiánya miatt nem törődtek a meglévő gyümölcsfákkal. Ennek ellenére sok olyan fafajta van, melyek megóvása, esetleg un. génbanki tárolása mindenképen szükséges lehet. Jó lenne addig felmérni a terület fajtaállományát, amíg van mit felmérni, hogy ne járjunk úgy, mint a rehabilitáció során, hogy a kivitelezést megelőző felmérés során már nem volt miről begyűjteni hajtásokat, szaporítóanyagot, mert a tulajdonos már kivágta, vagy tönkrement az öreg növényállomány.
A Háros-szigettel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az öböl jelenleg kikotort, de félő az ismételt eliszaposodása. Ez hosszútávon valószínűsíthető, a volt laktanya környékén egy átfolyó nagyátmérőjű csatorna beépítésével valamennyire ez a folyamat késleltethető lehetne.
További javaslat az önkormányzat felé a vasúti közlekedésével kapcsolatban. Régebben volt egy olyan járat Székesfehérvár állomásról, amely a Kelenföld pályaudvaron át a Keleti pályaudvarig közlekedett. Ezt hasznos lenne ismételten bevezetni, akár Martonvásári, vagy Tárnoki indulási ponttal. Ennek bevezetése esetén az agglomerációból utazók közvetlenül juthatnának a város szívébe átszállás nélkül. Így még vonzóbb lehetne a vasúti közlekedés. Különös tekintettel arra, hogy a 4-es metró átadása még mindig távol van, és a haránt irányú vasúti kapcsolatok hasznosak lennének a város számára.
Budafok-Tétény 2011. november 3.
Firisz Sándor, Mészáros Péter
Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
A teljes anyag itt látható: http://www.bp22.hu/dokumentum/bp22_konc_3192.pdf