Környezet-egészségügyi est, dr. Berencsi György virológussal, február 1.

Összefoglaló
a Zöld Jövő február 1.-i estjéről – amikor dr.Berencsi György virológus, az Egyesület a Környezet-egészségügyért elnöke volt vendégünk. A környezet egészségügy aktuális kérdéseiről beszélgettünk vele, és a védőoltások fontossága, és az édesanyáról a magzatra terjedő vírusfertőzések témaköréről tartott előadást.

Áttekintését a himlőoltás eredetével kezdte, az 1796-os franciaországi első oltások képével, ennek eredete egyébként kínai volt, s a tehén hólyagot használták fel, felismerve a fejőnők kezén kialakult himlő helyeket és védettségüket. Hazánkban már röviddel ezután, Bene Ferenc vezette be a védőoltást, 1806-ban. A veszettség elleni védőoltásban pedig később Hőgyes Endre játszott fontos szerepet, annak 1880-as bevezetésével. Mára a himlő vírus lényegében eltűnt a világban, a 30-as években tapasztaltak utoljára megbetegedést. A veszettség egyik fő terjesztői a denevérek, amik nem betegednek meg, hanem vírus hordozók. Bemutatta a veszettség vírus felépítését, ill. a róka veszettség visszaszorítását illusztráló térképeket, ami viszont túlszaporodást okozott.
Bemutatta a védőoltások eredményességét, míg 1930-41 között 573 ezer megbetegedés történt az országban, hastífusz, kanyaró, gyermekbénulás, torokgyík, szamárköhögés, agyhártyagyulladás kategóriákban, 1996-2005 között ez 250 alá csökkent, a védőoltások következtében. A májgyulladások is jól kezelhetőek védőoltással, még a fertőzés bekövetkezte után is. A kanyaró esetében ’80 óta teljeskörű immunitásról beszélhetünk, Járványok e témakörben a helytelen, hiányos oltások, kapcsán jelentkeznek. A rubeola, BCG, és a mumpsz esetében is fokozatos védekezés szükséges. Hollandiában egy vallási szekta nem oltatja gyermekeit, így ott alakult ki rubeola járvány, míg Kína, India, és Afrika nagy része sem oltott, rubeola és kanyaró ügyben. Olaszországban a vándorló roma lakosság okozott komoly kanyaró járványt. Bárányhimlő témában a lakosság közel 50%-a tünetmentesen lesz védett, ugyanakkor itt fennáll a terhességi kockázat a megbetegedés kapcsán.
Bemutatta az influenza vírusok változását, az immun szelekció függvényében, a madárinfluenza gyors géncserélődési folyamatát, itt a vízimadarak és a sertések gén cseréi nehezítették a helyzetet, ill. a nálunk kimunkált egész vírus oltóanyagot, ami lényegesen jobb mint az amerikai volt. Bemutatta a vírus mutációkat és a világ járványok terjedését, annak eltérő sebességeit. Szólt a rota vírusokról, amik hasmenést, ill. emésztőszervi fertőzéseket okoznak, az azzal kapcsolatos vakcinázási lehetőségeket a 2.-4. hónaptól. Kitértünk még a gyermekbénulásra, ahol Nyugat-Afrikában és Közép Ázsiában fordultak elő tavaly megbetegedések, ill. az un. vírus visszavadulás okoz fertőzéseket.
A téma jelentősége tehát ma is nagy, komoly tudatosításra, tájékoztatásra, tájékozódásra van szükség a területen.
Mészáros Péter