Háros szigeti szemle – 2018 május

Még 2016 őszi látogatásunkkor a csőti monostor feltételezett helyén, tűnt fel a Háros szigeten elindult élőhely kezelés. Rövidesen találkoztunk is a projekt vezetőjével és kollegáival, a Duna Ipoly Nemzeti Park munkatársaival egy Zöld Jövő alkalmon. Egy 2015-22-es LIFE projekt magyarországi területe a Háros élőhely kezelése, ahol a cél az invazív fajok visszaszorítása, az őshonos állomány segítése, a korábbi honvédségi jelenlét negatív hatásai kezelése.
Most egy kis helyszíni szemlével tekintettük át Árvay Mártonnal a helyzetet, néhány jellegzetes rehabilitációs területen keresztül, elsősorban a védett terület északi határ zónájában, a Natura 2000-es területen és a védett övezetben. Itt tisztások alakultak ki, ill. vissza, pl. az egykori futballpálya is ilyen, ahol elsősorban tölgy csemeték kerültek telepítésre. Az özön fajokat több területen kezelik, a mintegy 7000 m2-en előforduló japán keserűfű a legnagyobb feladvány, amit egyedenkénti injektálással lehet csak eltüntetni, az első tapasztalatok kedvezőek. A zöld juharból több száz injektálása és kéreg hántása, gyűrűzése történt meg, előbbi vált be. Kisebb mennyiségben van akác és bálványfa is a területen. A szőlő fajokból a hazai ligeti szőlő és az amerikai eredetű parti szőlő van jelen.
Lesz még honvédségi hulladék, és lőszer mentesítés, utóbbi elsősorban nem éles, gyakorló aknákat jelent. Periodikusan dolgoznak a területen, a vegetációtól függően, kaszálás a réteken, lékeken, injektálás, csákányozás. Komoly a madár jelenlét, fészkelés, a legértékesebb ragadozókat is beleértve. Ugyanakkor itt is erős a vad jelenléte, vaddisznó és őz, ami az erdő állomány megújításánál problémát jelent, kívánatos lenne a vadállomány visszaszorítása, ami itt csak csapdázást és elszállítást jelenthet.
További szemléket tartunk majd az év későbbi szakában.