Fotókiállítás a könyvtárban

A Tétényi-fennsík és a Duna-part természeti értékei címmel volt látható fotókiállításunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budafoki Könyvtárában november 3-a és 14-e között.

Mint ismeretes, Budafok-Tétény igen gazdag természeti értékekben. A Háros-sziget 1993 óta országos, a Tétényi-fennsík és a Kis Háros-sziget 1999 óta fővárosi védettséggel rendelkezik. A további, védelemre érdemes értékek feltárására a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve ez év tavaszán került sor, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület szakértői közreműködésével. E feltárás vizuális eredményeit mutattuk be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budafoki Könyvtárában (Kossuth L. u. 30.), a 2008. november 3-án hétfőn este 6 órakor megnyílt, a Tétényi-fennsík és a Duna-part természeti értékei című kiállításunk.

A zömmel az elmúlt hónapokban készült fotóanyag áttekintést ad két természeti területünk botanikai, állattani értékeiről, a csodálatos táji adottságokról. A fotókat Gergely Attila, Gönczi János, Korda Márton és Merkl Ottó készítette.

A kiállítás terveink szerint a kerület oktatási intézményeiben folytatja körútját.
A képek a fotóalbumban láthatók.

A kiállítást Szigeti Zoltán, egyetemi tanár, a Péter-Pál utca és Környéke Polgári Kör elnöke nyitotta meg, az alábbi sorokal:

Tisztelt jelenlévők, kedves barátaim!

Szubjektiv megjegyzéssel kezdem: gyüttment vagyok, 8 éve költöztünk Budafokra, a Péter-Pál utca felső végéhez közel, közel a természethez is, még ha villanyvezetékek és oszlopok jelzik az emberi kéz korántsem természetbarát maradandó nyomait. Igen, egy kicsit ez a természetközeliség, a nagy kert is vonzott minket, mikor ideköltöztünk. Tudtuk, hogy a kerületben, Budafokon, Budatétényben, Nagytétényben olyan értékes zöéd területek vannak, melyek egy része pl. a fennsíkon már védett volt.

A kerület közéletének jellemzője a civil szervezetek erőssége. A civil szervezetek jó része értékőrzést vállalt, a múlt értékeinek, a természetes és az épített környezet értékeinek védelme, a kultúra értékeinek ápolása értelmében.

A kerületi környezetvédelemben meghatározó jelentőségű a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, mely szervezet tagsága más civil szervezetekkel karöltve folyamatosan tett sokat azért, hogy a fennsik egyes részei védetté váljanak, hogy megépüljön a tanösvény, hogy hatékony munkával évről évre megtisztítsák a fennsíkot az emberi nemtörődömség nyomaitól, a szeméttől, hogy hétvégéiket feláldozva segítsenek a fennsík regenerálódásában.

S most itt az új javaslat a Tétényi fennsik további értékes részeinek és a Dunapart egyes szakaszainak védettségére vonatkozóan. A szakemberek, botanikusok, zoológusok, természetvédelmi mérnökök sokat fáradoztak azon, hogy óvandó és még óvható természeti értékeink a területek védetté nyilvánításával esetleg megmeneküljenek a pusztulástól, a pusztítástól, s maradjon kerületünk ezáltal is természetközeli, azaz hogy legalább egy kicsit, élő természet vegyen körül bennünket. Reméljük, hogy még nincs késő.

Ennek a munkának a fényképdokumentációját állították itt össze és ki a tanulmányok készítői, a kiállítás szervezői. Tekinhetjük ezt a kiállítást, a tervek iránti érdeklődés és tenniakarás felkeltésének is, amire szükség is van, hiszen sajnálatosan nagy a természet értékei iránt közömbös embertársaink száma.

A kiállítás szépen istallált, precízen ábrázoló, szép növény- és állatfotóit Gergely Attila, Gönczi János, Korda Márton és Merkl Ottó készítették, melyeken ábrázolt növények, állatok egyikével-másikával bizony még magam sem találkoztam eddig, pl. a Sternbergiával, a vetővirággal, vagy a karimás pajzsbogárral.

A Háros-sziget egy részét egy forró júliusi napon egyszer bejárva a vadszőlő csodálatos folyondárszerű tekergését fényképeken megörökítve kollégáimat is megtréfáltam, kérdezve őket, hogy no melyik őserdőben jártam? Jé ez Budapesten van? – csodálkoztak rá, mikor megtudták, hogy hol készültek a képek Jó lenne, ha még évtizedek múltán is rácsodálkozhatnánk erre és itt, a kiállításon bemutatott természeti szépségekre, legyenek azok akár a Tétényi fennsík védelemre javasolt újabb területein, vagy a Duna-part mentén. A fotók a védetté nyilvánítására szolgáló dokumentáció részei, tehát nem is akarom azokat művészi fotókként értékelni. Sokkal fontosabb az, hogy a szakszerű leírások míves illusztrációi legyenek, lett légyen szó akár a fekete kökörcsinről, a vörhenyes virágcincérről, a henye boroszlánról, a sömörös kosborról, a skarlátbogárról, vagy akár a nagytétényi fűzligetről.

Az ilyen lépések, mint ez a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslat kell, hogy ráébresszenek mindnyájunkat, hogy nem mehetünk el közömbösen természeti értékeink mellett, s mindent meg kell tennünk védelmükért. Remélem, hogy ez a kiállítás a képek bemutatásával – készítőik szakértelmét is dícsérendő – hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az állatok, növények még sokáig az élő természet részei lesznek itt a közvetlen környezetünkben.

E gondolatok jegyében nyitom meg a kiállítást, hogy aztán két héten át hirdethesse idősnek, de talán főleg a fiataloknak, a gyerekeknek, a jövő nemzedékének a természet szeretetének és védelmének fontosságát, hogy a jövőnk is – legalább egy kicsit – zöld maradjon.