A Sulák – Bara patak, és vízrendszerével kapcsolatos főbb problémák áttekintése
A Metallochemia gyár területe és a kapcsolódó nagytétényi kármentesítési munkák, illetve az M6-os autópálya építése során többször, több helyen elmondtuk, hogy a vízgyűjtő területtel problémák lesznek, mivel:
- A nagytétényi főgyűjtő csatorna utolsó felújítása után évtizedekkel az átadott M0 autópálya csapadékvizeit a nevezett meglévő hálózatra kötötték;
- Szintén ide csatlakoztatták az elkerülő utak csapadékvizét;
- A környező településeken, – különösen Diósdon ‑ egyre több meglévő földutat burkoltak szilárd burkolattal, és ezek csapadékvizei is a vízgyűjtő területre folynak, de hasonló a helyzet Érd területén is;
- Szintén problémát jelent, hogy a főgyűjtő csatorna vízgyűjtő területének mélyfekvésű részén található a „Metallochemia szarkofág”, mint veszélyes hulladékot és szennyezett talajt több mint 1 millió tonna tömegben magában foglaló, hidrológiai szempontból érzékeny, speciális mérnöki bevédési rendszere, így ennek védelme is feltétlenül szükséges;
- A problémát tovább tetézte, hogy a megépült M6-os autópálya, és az elkerülő utak vízelvezetése szintén ide vannak bekötve;
- Ugyanakkor komoly problémát okoz, hogy egyrészt a Duna kifolyásánál a Sulák patak által szállított vízmennyiség nem erre a megnövekedett vízmennyiségre van méretezve;
- Szintén gondot jelent, hogy a Nagytétény-Diósd vasútállomás alatti áteresz a Dunai kifolyótól 29 cm-el, más mérések szerint 40 cm-el van lejjebb (!)
- Szintén nehézség, hogy a Nagytétény-Diósd vasútvonallal párhuzamosan haladó csatorna egy kb. 60m-es hosszban fedett csatornaként üzemel, és ennek a csatornaszakasznak 0 % a lejtése!
- A gondokat fokozza, hogy a fedett csatornaszakasz egy pontján még nagynyomású vízvezeték is át van kötve, ami szintén akadályozza a csapadékvizek szabad elfolyását;
Ami eddig történt:
Korábban elmentünk a VKKI vezetéséhez, és kértünk lehetőséget arra, hogy egy közös bejáráson bemutathassuk a problémás mederszakaszokat. Megígérték a segítséget, és erre 2008 áprilisában sor is került. Csak nem azokkal a személyekkel, akikkel kellett volna.
Még 2007 kora tavaszán a VEGYÉPSZER, mint generál kivitelező készíttetett egy tanulmányt a Sulák patak és vízgyűjtő rendszerének esetleges átépítésére. Sajnos ez a terv nem volt támogatható, mivel több sebből vérzett. A legnagyobb problémája az volt, hogy nem számoltak a tervezők a megnövekedett vízmennyiséggel, és a Dunai kifolyó kis kapacitásával. Kérdéseinkre elmondták, hogy ezek „elhanyagolható tényezők”. Ezt nem így értékeltük, mivel pontosan a megnövekedett csapadékvizek mennyiségével kell számolni, továbbá a fentebb ismertetett tényezőkkel. Ugyanakkor a tervezők védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy konkrét, értékelhető dokumentáció nincs a területről, csak az 1950-es évekből. (Erről már korábban sokat beszéltünk az M0 tervezőivel, de ők sem tudtak dokumentumokat fellelni a területről.) Ezért többször kértük, hogy a volt Metallochemia gyár kármentesítési munkáinak tervezésével megbízott Dr. Andó Józsefet kérjék fel a tervezésre, mivel neki – a Metallochemia kármentesítési tervezéséből adódóan ‑ több vizsgálatra volt szüksége, és ezek az ő tulajdonában vannak.
Szintén még a 2007-es évben elkészült egy másik terv is, kimondottan Érd területére. Nincs semmilyen információnk sem a tervről, sem arról, hogy az jelenleg milyen fázisban van, de feltételezhető, hogy kivitelezési munkák még nem történtek, vagy ha igen, úgy nagyon csekély mértékben.
Mindenesetre azt megjegyezzük, hogy a vízgyűjtő rendszer Diósd, Érd, és Budapest XXII. kerület Nagytétény városrészét, továbbá Törökbálintot érinti. Minden külön tanulmányterv nélkül kijelenthető, hogy csak egységesen kezelt tervezésről lehet szó, hiszen ha csak az egyik önkormányzat akarja megoldani a problémát, a másik még mindig veszélyben lehet.
Összefoglalva a fenti jellemzőkből adódóan a vízgyűjtőn és a vízfolyásokon:
– Megnövekedett a burkolt, a nem, vagy kevésbé áteresztő felületek aránya, melynek következményeképpen megnövekedett a lefolyási tényező és ezzel a levezető vízfolyásokat terhelő vízmennyiség;
– A beépítések és fejlesztések következtében csökkent az átmeneti tározás lehetősége, az esetleges elöntésre alkalmas területek aránya;
– Az áteresztő műtárgyak nem képesek a megnövekedett lefolyó vízmennyiségek átbocsátására, ez visszaduzzasztást eredményez a felsőbb szakaszokon. Ez folyamatos veszélyt jelent a beépített területekre és magára a műtárgyakra is;
– A Duna árvizeikor nincs lehetőség az összegyűlő vizek átmeneti tárolására;
– Csökkent a puffer területek aránya.
A fent ismertetettek alapján a vízrendezésének magvalósításában az alábbi lépéseket lenne szükséges megtenni:
– A jelenlegi helyzet, és problémák részletes megismerése érdekében:
- a vízgyűjtő terület újbóli lehatárolása és pontos nagyságának meghatározása, tekintettel az elmúlt években történt nagyarányú infrastrukturális fejlesztésekre,
- a jelenlegi területhasználati viszonyok jellemzése, részletes megismerése,
- a terület hidrológiai, hidrogeológiai adottságainak állapotfelvétele a részvízgyűjtő szerkezet és a területhasználatok tükrében,
- a vízfolyásokat keresztező műtárgyak állapotának feltárása, hidraulikai jellemzésük,
- az eddig elkészült műszaki dokumentációk összehangolása,
- az érintett települések fejlesztési igényeinek vizsgálata, a fejlesztések várható hatásainak értékelése a vízgyűjtő lefolyási viszonyainak tekintetében,
- az érintett önkormányzatok érdekeinek, fejlesztési elképzeléseinek feltárása,
- az önkormányzatok teher- és kockázatviselési hajlandóságának feltárása,
- új műtárgyak szükségességének vizsgálata,
- az eddig elkészült anyagok alapján a teljes vízgyűjtő vizsgálatához szükséges további vizsgálatok és értékelések elvégzése, műszaki javaslatok kidolgozása, meglévő műtárgyak áteresztő képességeinek vizsgálata a várható terhelések tekintetében (elvi szinten – döntést előkészítő mértékben – kvázi elvi vízjogi engedély).
Az esetleges kivitelezéshez szükséges további lépések:
- vízjogi létesítési engedélyezési tervek készítése (amennyiben szükséges építési engedélyezési tervekkel együtt);
- a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság vizsgálata;
- a hatályos környezetvédelmi szabályozásnak megfelelő előzetes vizsgálat, valamint amennyiben szükséges környezeti hatásvizsgálat készítése;
- a szakhatóságok által előírt egyéb vizsgálatok, tanulmányok elkészítése;
- társadalmi egyeztetés – helyi lakosság és civil szervezetek”.
Szükségesség:
A vízgyűjtő rendszer nem mondható nagynak a maga kb. 38 – 40 km2 nagyságával. Ugyanakkor állandó elöntéssel lehet számolni pl.: a Barackos út Nagytétény-Diósd vasútvonal közötti terület, ami szinte minden nagyobb esőzés után vízben áll. (Megjegyezzük, hogy a terület részben lakott.) Szintén a szükségességet támasztja alá az a tény, hogy jelenleg – 2010 ‑ a megnövekedett csapadék mennyiség miatt a Metallochemia szarkofág kifolyói a lefolyási vízben állnak. (Csak zárójeles megjegyzés, hogy a szarkofágot visszacsapó szelepek védik, amit alkalmanként ellopnak. Tudomásunk szerint most műanyagból készült szelepek vannak felszerelve.)
Szintén a szükségességet támasztja alá, hogy a területen legálisan működő ipari üzemek vannak, többek közt olyanok is, melyek vegyi tevékenységet folytatnak. Ezen üzemek esetleges elöntése, továbbá a szarkofágból kikerülő szennyezőanyagok az alsó vízfolyásoknál komoly kockázatot jelenthetnek. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen jellegű szennyezés esetén a kármentesítési munkálatok, esetleges egészségügyi kockázatok lehetősége több milliárdos összegbe kerülhet.
Ezeket az utólagos kockázatok elkerülése érdekében javasoltuk már évekkel korábban a szükséges felmérések, tervezések, és kivitelezések elvégzését, eredmények nélkül.
Szintén a szükségességnél kell hivatkozni az évek óta ismételt, de valahogy sehogy sem tudatosult ténnyel, hogy a csapadékhajlam megváltozott, a globális felmelegedés hatására. Már ebben az évben is tapasztaltuk, amit a tudósok már évek óta mondanak, hogy hirtelen, nagymennyiségű csapadékokra kell számítani. A 2010-es év ezt az állítást messzemenően beigazolta.
A komplexitás érdekében a fentiek figyelembevételével a terepi felméréstől a kivitelezés befejezéséig szeretnénk gyakorolni a civil kontrolt, hogy az valóban úgy valósuljon meg, hogy az, elképzeléseink szerint is megfelelő legyen.
2010. december
Összeállította: Firisz Sándor