Összefoglaló a Budafok-Tétény civil szervezetek napjáról, 2011. április 9.

A kerületi civil szervezetek immár hagyományos összejövetelének ezúttal előzetes megállapodás alapján az Ipartestület adott helyet, a korábban valamennyi alkalmat rendező és befogadó Baráti Köröket követően. A még január végén tartott egyeztetésen, melyen egyébként 19 szervezet képviselői vettek részt, megfogalmaztuk a program fő irányait, civil szervezetek bemutatkozási lehetősége, előadások külső előadók meghívásával, az önkéntesség európai éve, a civil szervezetek lehetőségei tárgykörében, majd kerekasztal beszélgetés, egyéb kulturális betéteket, valamint sütemény és borversenyt mellőzve. Ugyanakkor egy négyfős előkészítő bizottságot is létrehoztunk, a program operatív előkészítésére.

Az eseményt a hagyományos asztalos rendszerben bonyolították le a szervezők, az előzetes jelentkezések alapján egy-egy asztalnál 2-4 szervezet helyezkedhetett el, anyagaikat, dokumentumaikat bemutatva. A jelenlétív ív alapján a nap folyamán 26 helyi civil szervezet képviselői jelentek meg, összesen mintegy 60-70 fő, a további érdeklődőkkel, meghívottakkal együtt. A kerületi önkormányzat is képviseltette magát, Zugmann Péter alpolgármester, Szepesfalvy Anna képviselő, Haász Orsolya civil referens révén, és ott volt Németh Zoltán országgyűlési képviselő is.

Jurás László elnök üdvözölte a megjelenteket, utalt az eddigiektől némileg eltérő rendezési koncepcióra, az elképzelésekre. Majd Garbóci László helytörténész, díszpolgár, beszélt röviden az Ipartestület múltjáról, annak alakulásáról a XIX. századtól napjainkig.

Az első órában az eredeti terv szerint néhány civil szervezet rövid prezentációkat tartott tevékenységéről, miközben az asztaloknál a civil szervezeti anyagok bemutatása, terjesztése folyhatott. Dietrich Diebel adott rövid képes tájékoztatót a Borváros projekt állásáról, mely EU támogatás keretében a Záborszky pincében valósul meg, a főbb hazai borvidékek bemutatásával. A kivitelezés közbeszerzése nem volt eredményes az első körben, a magas összegű ajánlatok okán, a tervek korrekciója után most folyik a második kör. Remény van arra, hogy az év második felében elkészülhet a föld alatti borváros. A továbbiakban Dobos Károly a Klauzál Társaság elnöke tartott rövid áttekintést a Klauzál Gábor emlékének megörökítését, ápolását célzó helyi civil szervezet munkájáról, eredményeiről, események, előadások, utazások, emléktábla avatás, a kulturális központ elnevezése, most a szoborállítás terveivel foglalkoznak, az immár Klauzálról elnevezett kulturális központ elé. Kolláth Rita, a Budatétényi Polgári kör elnöke beszélt az egyesület elhelyezési gondjairól, a Radóczy galéria-beli bázisuk megszűntéről, és a Szt.Imre házban a katolikus egyházközségtől kapott alkalmi program lehetőségekről. A Magyar Nők Szövetsége helyi szervezete képviselője a Bohóc doktorok egyesülete támogatására hívta fel a figyelmet, az Ipartestület képviselője a Széchenyi kártya lehetőségeiről szólt a helyi vállalkozók részére, és a Kereskedelmi és Iparkamara képviselője is rövid tájékoztatást adott munkájukról.

Az önkéntesség éve, a civil szervezetek lehetőségei körében két előadót hívtunk meg, előbb Bécsy Etelka kormány főtanácsadó asszony, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Főosztálya részéről tartott előadást, Civil Jövőkép címmel. Elöljáróban a főtanácsadó asszony kiemelte, hogy a civil szakmai terület központi kérdés a kormányzat számára, s nem lehet egy ágazati minisztérium témája, mint eddig volt. Tavaly júliusban felhívást intéztek a civil szervezetekhez az adminisztratív és gazdálkodási tapasztalataik áttekintésére. Ennek kapcsán számos probléma került felszínre, így a nyilvántartásba vétel bonyolultsága, a törvényességi felügyelet megoldatlansága, a párhuzamos adatszolgáltatási igények, gazdálkodási szempontból a már eddig is szűkülő adókedvezmények, melyek az SZJA mérséklődéssel az 1%-os bevételek csökkenését is hozzák, a bonyolult, összehangolatlan támogatási rendszerek, a nem nyilvános beszámolás, és sok más. A konklúzió az, hogy nem hatékony a működés mind állami mind civil oldalon, a jogszabályi környezet rendezetlen. Célok ennek megfelelően, egyszerűsítések a bírósági eljárásokban, a támogató információs rendszerekben, a nyilvánosság és az átláthatóság megteremtése. Ehhez megfelelő jogszabályi környezet, átlátható, célzott támogatás politika szükséges, a hatékonyság javítása és végső soron a civil társadalom erősítése érdekében. Kapcsolódó tervek ill. teendők, egységes civil törvény, az NCA felülvizsgálata, Kárpát medencei szintű hálózat építése. A civil joggal kapcsolatos társadalmi egyeztetés most indul, várhatóan decemberben új civil regisztrálásra kerül sor, majd jövő januártól indulhat az új rendszer. Az NCA tekintetében átláthatóságot, egyszerűbb döntéshozatalt, monitoringozást és nagyobb felelősséget céloznak meg. Ez is oka az idei rövidebb időtartamra vonatkozó kiírásnak, az utalások is megtörténnek még júniusban. Idei kiemelt feladat az önkéntesség éve www.onkentesseg2011.hu a honlap interaktív programok, események feltehetők.

Ezt követően Vass Csaba szociológus, filozófus, a Dunaújvárosi Főiskola egyetemi tanára tartott előadást „A civil szervezetek szerepe, fejlődése, tendenciái a mai társadalomban, az önkéntesség európai éve tükrében” címmel. Bevezetőjében arra utalt, hogy nálunk mintegy 200 éves a fejlődési eltérés az un. Nyugattól a civil társadalom fejlődése dolgában, a reformkori pártszerveződésektől származtatható az önkormányzatiság centralista lebontása, a központi államhatalom megerősítése. Ez felel meg a mai liberális felfogásnak is, az un. párt demokrácia gyakorlatának. A Nyugat ma már megpróbál visszatérni a korai, valódi önkormányzatisághoz a megbukott párt rendszerek felől. Párt-parlamentek működnek, melyek mega szervezetek utasításait teljesítik, valójában nem legitim hatalmi rendszerek alakulnak ki. Példa a hazai SZJA szabályozás kezdeti időszakában, a Világbank akadályozta meg a családi adózás bevezetését – a Békesi – Németh Miklós kettős közreműködésével -, mely nagyban szerepet játszik mai demográfiai viszonyaink alakulásában. Túlpártosítás jellemzi a politikai rendszerünket, ahol választási pártok vannak, melyek bevonulnak a kormányba, a parlamentbe, valódi pártként nem működnek. A valós önkormányzatiság és a párt demokrácia összeegyeztethetetlenek. A helyi jelöltek a civil környezettől függetlenül kerülnek kiválasztásra, a másodvonalbeli politikai oligarchia alakul így ki. Ezt a folyamatot 2002-ben a Fidesz a polgári körök mozgalmával oldotta volna, de ezt is a Nyugat állította le. 2008-ra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi nagyvállalatok profitja biztosított jellegét is a Nyugat követelte ki, s a kétpártrendszer igénye is onnan származik, a civil mozgalmak távol tartásával. A civil mozgalmak hazai aranykora a 85-90 közötti időszak volt, a diktatúra puhuló időszakában, amikor a Kádárnak nyújtott hiteleket az egyesületi törvényhez és más liberalizáló lépésekhez kötötték. Olyan országos civil szervezetek jöttek létre akkor, mint a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a fiatalok (MISZOT) szervezetei, melyek a családi szerkezetet erősítették volna, ugyanakkor rövidesen megtörtént az integráció szétverése¸ az un. szociális parlament helyett a párt alapítás volt a cél. Társadalmi, állampolgári kiválasztás helyett oligarchikus párt alapú kiválasztás történik. A valós önkormányzatiság rekonstrukciója a jelenlegi miniszterelnök tervei között szerepel, szuverenitás és egyensúly a párt demokrácia és az önkormányzatiság között, ehhez nemzet stratégiai döntések szükségesek. Ennek fontos eleme lehet az önkéntesség, az összefogás, nemcsak helyi szinten, a közösségi szervezetek önállóságának megteremtése, a politikai erőkkel való összefogása.

Ezt követően kerekasztal beszélgetés szerepelt a tervekben az előadók bevonásával, melyet Szigeti Zoltán, a Péter Pál u. és Környéke Polgári Kör elnöke vezetett. Ebben az előadásokhoz fűzött gondolatok, kérdések, felvetések kaptak hangot. Balogh Ágnes (Rózsavölgy E.) a pályázati redundanciák, bürokrácia kezelési igényét emelte ki, azzal, hogy a pályázatok a házas szervezetek esetében az önkormányzati támogatás kiegészítései. Haász Orsolya az önkormányzattól utalt arra, hogy az információ kérés a szervezetek egyéb pályázatairól nem ezt célozza, hogy az önkormányzati támogatásokat azzal összevonják. Szóba jött a helyi önkormányzati civil finanszírozás, amire sokféle szám van forgalomban. Bécsy Etelka hozzáfűzte, hogy a támogatási rendszer megújítása nem központosító jellegű, és az EU-ban csak Magyarországon van kizárólag civil célzatú támogatási rendszer, mely a TÁMOP kiírásokban is folytatódik. Bartos Mihály (Városvédő E.) a kis szervezetek működési gondjairól szólt, szorgalmazta az aktuális éves kiemelt célok előzetes meghirdetését, pályázatokkal, pl. Budafok, a svábok betelepülése 300. évfordulója. Az összefogást segítheti a remélt önkormányzati reform, Budapest esetében pl. a 23 kiskirályság leépítése, vagy a vármegye rendszer visszaállítása, a Főváros esetében a pár év előtti civil nyilatkozat és az együttműködés alapjainak megszabása lenne folytatható. Mészáros Péter is érintette az eltérő költségvetési számokat, civil ügyekben, a szervezetek közötti koordináció igényét, levelező lista, májusi egyeztető fórum, egyfajta nem formális szervezeti együttműködés. Utalt Vass Csaba előadására, mely megmutatta a civil szervezetek és a teljesen más logikával működő helyi önkormányzati vezetések közötti ellentétek gyökereit is. Szigeti Zoltán a kitörés irányait feszegette a jelen helyzetből. Vass Csaba: a kormányzatnak kell megértenie, hogy a civil szervezetek bázist jelenthetnek a számára, miközben a pénzügyi hatalom a kormányok felett áll, a tankok után a bankok mennek át rajtunk, folyamatosan pénzügyi szivattyúk dolgoznak rajtunk. Farkas Balázs (Csillaghalom) ennek kapcsán a helyi, közösségi pénzek lehetőségire utalt. Felmerült még az önkéntesség gondolata, fogalma, az önkormányzat vonatkozó felhívása kapcsán, Haász Orsolya utalt rá, hogy többen érdeklődtek és szeretnének valamilyen aktivitást végezni, közösségbe kerülni. Szántó Tamás (Rózsavölgy) a helyi civil szervezetek 10-20 éves munkájára, annak távlataira utalt, a helyi közösségi házak megőrzésére, hiszen anno a rózsavölgyi házat is veszélyek fenyegették, s az önkormányzati szerződések ma is a könnyű kipenderítés formáit célozzák. Bartos Mihály kiemelte, hogy a közösségi házak a háború előtt a helyi közösség erejéből épültek, ma nem lehet helyi hatalmi kegy azok civil szervezetek általi működtetése, sőt az önkormányzatnak kellene ezt erőteljesen támogatnia.

Az un. kerekasztalt követően kötetlen beszélgetésekkel és az előadóknak átadott helyi anyagokkal, ill. az információ börzével folytatódott és zárult a program.

Mészáros Péter
Bécsy Etelka előadása