Összefoglaló a 2011. február 23.-án tartott patak fórumról – Rózsavölgyi Közösségi Ház –

A fórumot az önkormányzat hívta össze abból az alkalomból, hogy aktuálissá vált a Hosszúréti patak kerületi szakaszának mederrendezése, a kivitelezés elindulása. A fórumon részt vettek a helyi önkormányzat, a Főváros, a projektben résztvevő mérnökiroda a Metróber, a tervező Unitef, a kivitelező Swietelsky, az üzemeltető FCSM, és természetesen a helyi lakók, a Rózsavölgy egyesület képviselői.

Szabolcs Attila polgármester mutatta be a meghívottakat, vázolta ez előzményeket, utalva arra, hogy az önkormányzat felkérte Konkoly János ny.vízépítőmérnököt, aki egyben a rózsavölgyiek szakértője, és a terv korábbi és jelen opponensét, Báthoryné Nagy Ildikó Rékát, a Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéke munkatársát, a projekt folyamán szakértői közreműködésre. A fórum vezetésére pedig Mészáros Pétert (Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke) kérte fel, aki az elmúlt húsz év főbb rózsavölgyi történéseire, harcaira utalt, benne a patakot érintő revitalizációs próbálkozásokra, miközben voltak beépítési elképzelések is.

A fórum első részében a tervező UNITEF képviselői ismertették a jelen tervet és programot, akik már a kivitelező Swietelsky megbízottaiként működnek közre. Ismertették a résztvevőket, Főváros – megbízó, építtető -, Metróber – mérnökiroda -, Swietelsky – vállalkozó –, UNITEF a vállalkozó tervezője -, FCSM üzemeltető. 2009 júliusában írták alá a támogatási szerződést, ami a három fővárosi patak mederrendezésére, – Gyáli, Irhás árok, és Hosszúréti – 85%-os támogatást, 1.052 millió Ft-ot biztosított. Az eredeti projekt határidő 2010. december vége volt, de közbeszerzési gondok miatt a Hosszúréti patak kivitelezése csúszott, a jelen határidő 2011. július 15. Főbb célok: a vízszállító képesség növelése, az árvízi levezetés, az ingatlanok biztonságának növelése, és a kezelői beavatkozások későbbi biztosítása. Utaltak az előzmény tervekre, 1993-ig visszamenőleg, kiegészítve a felső vízgyűjtőre, Budaörs és Törökbálint által készített 2009-es beavatkozási tervre. A környezetvédelmi engedély gyephézagos mederburkolást tartalmaz, revitalizációval, amolyan „városi” patak kialakításával. A teljes vízgyűjtő 114 km², mellékágakkal, néhány tározóval, mint a Sasad1 – Törökbálinti tó -, a törökbálinti, budaörsi mellékágakkal, a Csikipusztai tározóval, a budakeszi mellékággal, a Spanyol réti mellékággal, elnyúló vízgyűjtőt jelentenek, az alsó szakaszon beszűkülve. A vízszállító képesség jelenleg 14-28 m³/s, a 24 órás csapadék 15 m³-es lefolyást jelent, a mértékadó szint 31 m³, amit az átépítés is megcéloz. Az 1%-os, 36 m³-es érték a parapet falak magasságát jelenti, kiöntésekkel a villamos pálya felé is. A mértékadó dunai árvíz + a csapadék egybeesése a Méhész utcáig jelent árvízveszélyt, az un. 2%-os szint mellett. A 2 km-es mederrendezési projekt építési szakaszai: az első a Balatoni út feletti, XI. kerületi, ahol nincsenek telek problémák, a második a Sáskő közig terjed, a harmadik pedig onnan lefelé az Anna utcáig. A meder változó keresztmetszettel acélhálóba burkolt terméskő fallal kerül kialakításra, mintegy 700 m hosszon parapet falakkal kiegészítve. A hidak, a teljes tervezési szakaszon átépülnek a megfelelő keresztmetszetre, áteresztő képességre. A jelenlegi keresztező közművek, vezetékek a meder alá kerülnek. Környezetvédelmi terv készült, a fák pótlásra kerülnek, részben helyben, mivel keskeny sáv áll erre rendelkezésre, azonban az igénybe vett munkaterületet eredeti állapotában kell helyre állítani. A helyiek érintettsége a hidak időszakos lezárásánál, terelések formájában jelenik meg, és az érintett kerítések elbontásánál, ahova zömmel parapet falak épülnek, rájuk pedig dróthálós kerítések. A közmű és műtárgy építések, a gépek mozgása nappal történik, eltekintve egy-egy cölöpözésről, amely a villamos üzemszünetben éjszaka lesz végezhető. A patak menti vágány zónája lesz igénybe véve a kivitelezés alatt, így az érintett szakaszon egyvágányú közlekedés lesz a kitérőtől, ahol a 15 perces követés tartható lesz. A környezet rendezési terv az árvédelmet és a revitalizációt emeli ki, kapcsolódik a területre vonatkozó szabályozási tervekhez, a környezetet, a Rózsavölgyet kiemelt övezetként kezelve, kiemelt elemek a védett fasorok is. Utaltak a biatorbágyi Füzes patakra, ahol a gabionos köves, acélhálós burkolás benövényesedett. A vízszintes felületeken fűz kötegekkel, a rézsűkben gyep nemezes borítással, a megmaradó fákat kőmatracos körbevétellel, a parapet falakra növények futtatásával segítik elő a zöldítést. A helyi fapótlás szűk sávban oldható meg, a láthatóság miatt is, az elágazásnál lévő BKV terület depónia és felvonulási hely lesz, amit majd parkosítanak. Parkosítást terveztek a Méhész utcánál, a Honfoglalás u. Ady E. út közötti fűzfa sor mentén. A zöldterület fejlesztések azonban külön projekt keretében valósulnak meg. Az organizációs egyeztetések kapcsán annyi hangzott el, hogy a 141 es busz forgalma végig fennmarad, a Leányka utcai felüljáró melletti pálya kétirányúsításával, a Leányka utcánál rendőri biztosítással a vissza jövetelnél. Felvonulási és depó területek a BKVs zóna az elágazásnál, a hidak környéke, és az Ady E. u. menti padka. A kivitelező képviselője is kiegészítette ezt, kődepó lesz a XI. kerületi oldalon, a Péterhegyi lejtőnél, és a már jelzett területeken. A sokrétű közmű, vágány, zöldterületi érintettség okán komoly szakhatósági részvétel is lesz, és bevonják a jelzett szakértőket, Konkoly urat és a Corvinus Egyetemi kolleganőt.

Zugmann Péter helyi képviselő és alpolgármester a Gyáli patak, Irhás árok munkáiról és közbenső állapotáról mutatott be képeket. A Rózsavölgy Egyesület képviselői a teljes meder profil kikövezését bírálták, azzal, hogy annak visszazöldülése erősen kétséges, és a felső szakaszon már voltak reno matrac kifordulások a mederben a nagyvizek esetén, kérdezték, hogy milyen mértékű lesz a fakivágás és a maradó fák arány a meder mentén. Utaltak a 2010. májusi árvízre, ami mintegy 100 ingatlant érintett közvetlenül, és nemcsak itt volt árvíz, hanem a felső folyás mentén több helyen is, és a jelek, és a bemutató anyag arra mutat, hogy az árvíz veszély nem fog mérséklődni. A vízgyűjtő szintű kezelést, gondolkodást hiányolták, a változatlan beépítési, feltöltési tendenciákat, a természetes víz-visszatartó képesség csökkenését a felső területeken, a lakóparkokhoz, logisztikai központokhoz tartozó zápor tározók elmaradását, elégtelenségét. Az un. OTP lakóparknál van zápor tározó, míg a tóvárosi tó, csak látványtó, ami el is van iszapolódva. A határidő és a kivitelezés időszak rendkívül rövidségének veszélyeire is utaltak, kérdéses annak tarthatósága. Szakértőjük, Konkoly János is az árvíz veszély megmaradására utalt, az emelkedő árvízi hozamok növekedésére, az új meder kapcsán annak korróziós és feltöltődési veszélyei egyaránt fennállnak majd. A dunai visszaduzzasztás is árvízveszélyt jelent az alsó szakaszon, és felhívta a figyelmet a helyi csapadékvizek, így a Pacsirta hegyi lefolyások hatásaira, a parapet falak víz elterelő hatásaira. A fenti un. jóléti tározók víz visszatartó képességét növelni lehet, akár néhány százezer m³-el, töltés emeléssel. Ő is utalt a Balatoni út alatti áteresz szűk keresztmetszetére, és javasolta a 2010-es árvíz szintjét mementóként helyben több helyen megörökíteni.

Dukay Igor a 2006-os ökologikus mederrendezési terv ill. tanulmány készítője képes hozzászólásában elemezte a lokális és a vízgyűjtő szintű megoldásokat, a különböző minta szelvényeket, az egyes vízszintek esetére, bemutatta a vízgyűjtő területet, a meglévő záportározókkal, tavakkal és mélyfekvésű, beépítetlen területeket, hajdani ártereket, melyek ma még alkalmasak lennének a víz visszatartásra. Példaként a Budakeszi árkon lévő árapasztó művet, és a lehetséges tározó helyet a Határsor felett és a természetes törökbálinti vízgyűjtő területeket. Végül elemezte a hazai és EU s jogi hátteret.

A lakossági hozzászólásokban felmerült egyebek mellett a parapet falak magassága, a telkek végében a patakra történő kijárás lehetősége, megszűnése, a Balatoni úti árvízi kapu lehetősége, a gépek, szállító eszközök mozgása a területen, a lehetséges útkárok. Lázár Imre orvosi hasonlattal hiányolta a teljeskörű kezelés szemléletét a probléma megoldásánál, egy partikuláris kérdés kiemelésével, ami pénzügyi, lobbi érdeket elégít ki.

A Főváros részéről Pásztor Anna arra utalt, hogy a vízgyűjtő terület csapadékvíz elvezetése, kezelése különböző önkormányzatok felelőssége, a szerződés és annak adatai, létesítmény jegyzéke nyilvános, elérhető a fővárosi honlapokon is, ugyanakkor a projekt az EU merevsége okán lényegében nem változtatható, apró részletekben is alig. Az alapállapot, utak, környezet, építmények felvételezésre kerülnek, az eredeti állapot visszaállíthatósága miatt is. Kétéves garancia és 10 %-os bank garancia van a kivitelezés kapcsán. Az FCSM képviselője utalt a gabionos meder burkolatok üzemeltetési tapasztalataira, ill. a mederbe kerülő, a lefolyást gátló elemek, anyagok kezelésére. A híd keresztmetszetek az 1%-os árvíz áteresztésére lesznek alkalmasak.

A vízgyűjtő szintű kezelésre az önkormányzat tett javaslatot, Szabolcs Attila polgármester utalt a vízgyűjtőben lévő önkormányzatok együttműködési készségére, konzorciumi tervek, közös tervek, pályázatok lehetőségére, még Újbuda, a Főváros és Budakeszi pozitív válaszára várunk. Törökbálinton készültek tervek a Pistály menti tározóra, és a teljes patakrendszer áttekintésére.

Több hozzászólásban felvetődött, hogy a projekt már nem terjed ki a vasút, ill. a 6-os út alatti átereszek kapacitás növelésére, mely az alsó szakasz árvíz veszélyeztetettségét erősíti. Itt a küszöbön álló vasúti rekonstrukciók, ill. bővítés kapcsán tesz az önkormányzat lépéseket.

A végén még hosszasan sorjáztak a hozzászólások, részben az alsó szakaszon lakók részéről, akik árvízi károkat is szenvedtek, ingatlanuk értékét vesztette, mások a teljeskörű, és ökologikusabb probléma kezelést, a projekt módosítását javasolták. Nem volt mentes az este a manipulatív elemektől, így az UNITEF egyik munkatársa, tulajdonosa, Kártya utcai lakosként szólt hozzá, támogatva a projektet és támadva a helyi egyesületet – miközben ő fenn lakik a hegyen -.

Mészáros Péter