Ajánlások Budafok-Tétény Önkormányzata képviselőtestülete tagjai számára a kerület környezet és természetvédelme tárgykörében

Javasoljuk a 2005-ben elkészült Kerületi Környezetvédelmi Program áttekintését, a végrehajtás állása, az azóta eltelt időszak változásai, aktualitásai, az esetleges súlypont váltások szempontjából.

Az azon belüli akcióprogramok köréből ma is igen aktuálisnak tartjuk:

–       A környezettudatosság napirendre tűzését, ezen belül a programban kitűzött környezeti nevelési stratégia elkészítését. Ez igen költséghatékony, un. lágy intézkedés, kevés pénzt, inkább szervezőerőt igényel, és a kerületi civil és intézményi háttér jól bevonható. Mi a közeljövőben tervezünk kerekasztalt e témában.

–       A zajvédelmi stratégiával való érdemi foglalatosságot, a Programban ugyancsak jelzett zajvédelmi stratégia elkészíttetését. A tranzit utak és vasutak zajvédelme ügyében elviekben központi, NIF-es intézkedések zajlanak, azonban a helyi aktivitás ott sem mellőzhető, miközben a zajterhelés, és annak helyi pontforrásai mindennapjaink legjelentősebb terhelő tényezőivé váltak.

–       Természeti környezet és zöldfelületek értékén kezelését. Erre a további alpontokban utalunk.

–       A hulladékgazdálkodás kérdését. A hulladékszigetek (melyek amúgy meglehetősen lehangoló képet mutatnak) és az un. zöldfuvar mellett szükség lenne egyéb helyi lépésekre, így a hulladékudvarok helyeinek megkeresésére, és a helyi komposztálás feltételei megteremtésére, ezeken túl a hulladék megelőzés, mérséklés jelentős tartalékokat jelent, mellyel a tudatosság keretében is foglalkozni kell.

–       Az infrastruktúra rovatban, a felszíni vizek elvezetésére, kezelésére ugyancsak stratégia szükségeltetik, ill. a meglévő vízelvezető, szikkasztó rendszerek kezelésén is sok javítani való van. E téma fontos összetevője, a nagytétényi felszíni vízrendezés elmaradása – Sulák, Bara patak, összefüggésben az agglomerációs településekkel -. E blokkba tartozik az energia hatékonyság, a megújuló energiák helyi elterjesztése szorgalmazása is.

–       Ide kapcsolódó elem a KEKIR, a kerületi környezeti információs rendszer ügye, ami másfél évtizedes kérdés, a Program is foglalkozik vele, és az alakuló kerületi térinformatikai rendszerben nagyobb szerepet, és külső elérhetőséget, nyilvánosságot kellene adni ennek is.

További, a fentiekhez is kapcsolódó javaslatok, felvetések – melyeket tagjaink, ill. a levelező listánkon lévők javaslataiból állítottunk össze -:

1)     A természeti és zöldterületi értékeink értékükön való kezelése, az ott található egyedek eszmei értékének összegzésével, a természeti területek elfogadott nemzetközi értékelésének figyelembevételével. Az értékekkel arányos védelmet, hatósági felügyelet, őrzés és nyomozói munka igénybevételével, – közterület felügyelet, rendőrség, polgárőrség – lehetne elősegíteni.

2)     A fenti érték-kimutatást javasoljuk a közterületi és közösségi közlekedési vagyon felmérésére, tekintet nélkül arra, hogy az adott tárgyat mely szervezet telepítette, üzemelteti. Hasonlóan védelemre tart igényt a lakosság az ilyen közös értékeinkre, amelyeket a közös munkánkból, adóinkból hoztak létre.

3)     Legyen tarifája a természeti és épített értékek szándékos rongálásának. Az elkövető kapja meg a szabálysértés és a büntetőjog alapján járó büntetést, de a kerület, mint tulajdonos vagy birtokos egyúttal a polgári jog alapján kártérítést is hajtson be az elkövetőkön. Be lehet árazni a rongálásokat, és az ár lehet jóval magasabb a tényleges pótlás anyagi- és munkadíj költségeinél, hiszen a közösség a lepusztult környezet által is kárt szenvedett, és a védelemnek, nyomozásnak, büntető eljárásnak is vannak költségei. Mivel az elkövetőket nem lehet 100%-ban elfogni, a kártérítésnek érdemes valamennyire túlárazottnak lenni, hogy valóban a rongálók és ne az alkotók fizessék meg a rongálások költségét. Ezen elemekkel is hangsúlyoznunk kell, hogy ragaszkodunk az értékeinkhez, amelyeket a természettől kaptunk, illetve amelyekért megdolgoztunk.

4)     A közterületeken környezetjavító munkát végző önkéntesek és az Önkormányzat tevékenysége összehangolása. Ezen a téren lehetne előrelépést elérni, ha az Önkormányzat hatékonyabban tartaná a kapcsolatot az önkéntesekkel. Erre hatékonyabb, pl. működő internetes kommunikációra volna szüksége a Városházának. Minden javaslatot, kérést, kérdést a KET szerinti ügyként kezelnek ahelyett, hogy rugalmasabban, hatékonyabban élnének a lakossági együttműködés lehetőségével.

5)     A felsővezetékek és a fák konfliktusából még mindig az utóbbiak jönnek ki vesztesen. Javasoljuk, hogy a Városháza dolgozzon ki stratégiát a fák megmentésére, illetve a fák és a vezetékek együtt-létezésének optimalizálására. A jelenlegi helyzetben hozzá nem értő vállalkozók vágják a fákat, csak a vezetékek szempontjait figyelembe véve, így számos fa-torzót hoznak létre. Dendrológiai, kertészeti támogatással, a vezetékek helyzetének józan mérlegelésével az energiaellátási, a kommunikációs hálózatok helyzete, és a kerületi faállomány minősége, élettartama is jelentősen javítható lenne. Szülessen erre elhatározás és kampány. Ehhez kapcsolódva hangsúlyosabban foglalkoznunk kellene a Nagytétényi úti hársfasor kérdésével, ami elviekben fővárosi hatáskör. Vizsgálandó, milyen következménye volt a védett hársfasor többszöri, brutális megcsonkolásának. Tesz-e valaki bármilyen intézkedéseket a védett fák valódi védelmére, azok ápolására, növényvédelmére, táplálására, öntözésére?

6)     Javasoljuk foglalkozni a mesterséges forgalomcsillapító eszközök, út küszöbök minőségével, hatékonyságával, sok esetben járművekre is káros, szabálytalan kialakításával. Ezek tervezését, kivitelezését tervezési, műszaki irányelvek szabják meg, ezeknek érvényt kell szerezzünk.

7)     A kerület indítson arculati kampányt, melynek lényege a tisztaság, a rendezettség és a hagyományos értékek tisztelete. A vasút, az országos közutak, a Duna és a felettünk lévő légifolyosó felé a kerület mutasson vonzó, rendezett arculatot. Találja meg a kerület annak módját, hogy az érintett magántulajdonosok, fővárosi és országos szervezetek (MÁV, BKV, gyárak, közút fenntartók) is kapcsolódjanak a kerület rendezett arculatának kialakításához és fenntartásához. Ez a mai világban alapvető feltétele annak, hogy kerületünk vonzó legyen azoknak a turistáknak, befektetőknek, munkahelyteremtőknek, akiknek a jelenlétére, adóira a jövőnket alapozni szeretnénk.

8)     A korábbi ponthoz kapcsolódóan a kerület találja meg annak módját, hogy a hagyományos, meszelt vasúti betonkerítéseket és megmaradó vasúti épületeket helyreállítsák és karbantartsák. A vasút a kerület meghatározó eleme, fontos, hogy ne a pusztulást, hanem a haladást és a gondosságot sugározza. A kerületnek a vasút nem sok hasznot hoz, ellenben rengeteg probléma forrása: gazos, ápolatlan területek, a Duna megközelíthetetlensége, a közúti közlekedés akadályozása. A kerület vezetésének meg kell változtatnia ezt a helyzetet, és előnyt kell kovácsolni abból, hogy a vasút átmegy, és ketté (hárommá) szeli a kerületet.

9)     A kerület működtessen hatékony megfigyelő és tájékoztató rendszert a kerületet érintő közösségi közlekedéssel kapcsolatban, és segítse a közlekedési módok hatékony ötvözését. Késztesse a MÁV-ot érvényes menetrendek és aktuális járatinformációk megfelelő elhelyezésére. Az önkormányzat ösztönözze a lakossági beszámolókat, összesítse, értékelje azokat. Az értékeléseket, közlekedési javaslatokat rendszeresen tegye közzé, és tartson aktív kapcsolatot a MÁV, a Volán és a BKV illetékeseivel.

10)  A Hárosi Vasútállomás környezetének rendezése. A kerület egyik legnagyobb potenciállal rendelkező területéről van szó. Most lerobbant autóroncs-telepek, elhanyagolt, összemázolt épületek és járhatatlan útburkolatok jellemzik. Megépült egy P+R parkoló, de a lepusztult, őrizetlen környék miatt senkinek nincs bizalma az autóját otthagyni. Nem létesült buszparkoló a boros látványosságok vendégeinek, és nem létesült semmilyen attrakció azoknak, akik egy ilyen turistacsoport részeként nem kívánnak pincébe menni, és alkoholt fogyasztani. Első körben az Önkormányzat közérthető formában, rajzokkal, modellekkel tegye közzé, hogy milyenné szeretné tenni ezt a környéket.

Budafok-Tétény, 2010. október 12.

Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület